Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-05-18
« * ^ Polonyi elv társ: Ha visszatekintünk néhány évre, nagyon na.yok az eredmények. Mégis tanítani is kell ezt az anyagot, itt a beszélgetés-során jött ki, hogy a p ropog ;ndi -ták is megkapják ezt. Azonban nem tu om lehetne-e kifejezetten a pártonlcivüliek fele is vinni ezt. ,A sajtónak is kellene •„ ... el foglalkozni. Természetesen olyan szinten és formában ahogyan az szükséges. Az értelmiség, stb. egyszerűen nem értik a szövetségi politikáit, volt olyan is, aki nem akarja megérteni, ezek a maguk kis dolgait kezdik fujogatni, kevés a nyugdíj, miért nem lehet Romániába^ menni, miért lehet Csehszlovákiába menni, stb. Nem értik, hogy ezek államközi egyezmények, de ők ebuen Is látják a Szövetségi politikát. A Szabadost nyilván egy kicsit elengedtük. A Magas Azt mondta, hogy szépen elbeszélgettünk vele amiért fél órával tovább tartotta a körmenetet, a Szabados azt niondta, hogy meg is fenyegették és mindég másra akarta tolni a felelősséget. Mi, akik ott dolgozunk a tömegszervezetekben, nekünk is sokat adott, nekünk is tanulni kell ezt, különösen ott a tömegszervezetekben nehéz betartani a szövetségi politikát. r\ i tadinger elvtárs: Helyesnek tartom, hogy több negatívumot vetett fel az anyag. Ritkán van ilyen színvonalú anyag a pb előtt. Előadásainkban sokszor különböző idegen kifejezéseket használunk, jobban kellene terjeszteni ezeket a fogalmai© t, nem gondolom ezeket oktató jellegűvé tenni, hanem széles körben meg kell értetni ezeket a kifejezéseket. Én is pártonkivülie kel beszélgettem és bizony nagyon kellett kerülgetnem ezeket a kifejezéseket, hogy a kontaktus megmaradjon. Nincs megértve, hogy a szocializmus előrehaladtával az értelmiségi munka súlya nő, a munkaidőben az értelmiségi elem növekszik. Sokkal inkább figyelik 1-1 értelmiségi megnyilvánulásában a polgári, kispolgári, .stb. jelenségeket, nem törekednek arra, hogy szépen lenyesegessék az ilyen nézeteit az egyes értelmiségieknek. Fel kell lépni a párttagságukkal kérkedők ellen, ebben az anyagban a fegyelmik között is felmerül ilyen. A paraszti kérdéseknél* Nem állunk valami jól ezen a terü■ leten, itt inkább romlást látok, mint javulást /vállalom a felelősséget a mondottakért/. A munkások között van egy olyan nézet, hogy a parasztok sokkal jobban élnek, tele a pince-padlás, csirkét az udvarról fogják, nézzék meg kik vásárolnak.a Corvin-bán, hoz két kiló csirkét, hazavisz hat kiló disznóhust. Ez igy van benn a köztudatban, fel sem me— , rül, hogy vannak olyan parasztok, akik bizony nehezen keresik kenyerüket. Sorbán-állásnál hangoztatják, hogy egyrészt a parasztság, másrészt az állam a felelős, hogy nincs disznó hús. Fel sem merül, hogy nem kell mindég disznóhust enniük. Foglalkozni kellene a pártszervezeteknek a paraszti kérdéssel, mert ezek erősen motoszkálnak az emberek fejében. Sütő elv társ: Nem látják a dolgozók, hogy 1-2 élelmes parasztasszony Jár fel a piacra és ténylegesen behoz egy pár cárkét és hazavisz 6 kiló disznóhust. Hogy hol veszi? ülteszik nekik a pult alatt, mert ennek meg hoz valami mást. A személyzeti osztályok kérdése. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ott vannak még bizonyos statisztikák. Ezek nem mindég egész jót mondanak az értelmiség helyzetéről, nem lenne rossz megnézni, hogy ezek között az osztály idegenek kérdése hogyan áll. A statisztika azt nem mutatja ki, hogy az illető hogyan dolgozik, csak a származását. Ilyen értelemben a személyzeti vezetők visz oly ognak ezektől, hogy hát azért a /J statisztika jól nézzen ki. Ezenkívül van egy olyan törekvés ! Ö álTez^nn! ’ mefíbi^tó’ aki P^tag, d* nem dltulWn’ ^ ’ ’ • / ♦ ^ I- 4 -
