Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-05-04
* . * - 2 -f y , . ° tanulsága. Ugyanakkor évek óta állandóan napirenden van az általános leszerelés és a két rendszer békés egymásmellett élésé, nek kérdése körüli vita. A két rendszer közötti további viszony megfelelő megmagyarázása hiányában békés illúzió terjedt el. A lakosság soraiban a két rendszer egymáshoz való viszonyának és a leszerelés kérdésének kellő meg nem értése folytán tovább csökkent a proletárdiktatúra védelme iránti felelősség érzése. Általános hangulat volt a lakosságnál, hogy néhány hónap múlva megszűnnek a hadseregek és nem kell‘katona sem. Ezt a pacifista illúziót erősítette a szocialista tábor utóbbi években történt hadsereg csökkentésének helytelen értelmezése is. 3./ Sok államhatalmi szerv, tömegszervezet, gazdasági . szerv és üzem vezetője elősegíti a katonai szolgálat alóli ki- I buvás nézetének terjesztését azáltal, hogy rokonságába, baráti/ i körébe, vagy azok családjába tartozó sorkötelest sokszor ok nél •/ Írül, esetenként hivatalos szervek félrevezetésével is igyekszik / I felmentetni. Gyakoribb ok az szokott lenni, hogy jó sportember. 4*/ A sorkötelesek családi környezetének, ismeretkörénél; negatív behatása. A legtöbb családban szüleik, , testvéreik arra ösztönzik a fiatalt, hogy kerecsen alkalmas indokot a katonai szolgálat alóli kibúvásra. Érdemes megfigyelni azt, hogy ebből a szempontból milyen lélektani folyamat játszódik le a felnövő fiúgyermeknél. E folyamatban elég jól látszik a környezet'ilyeni irányú negatív hatása. A fiuk 12-13 éves korig mindig katonásat I szeretnek játszahi. E korban a katona még mint eszménykép él | benne. Amint e kort túllépi ez az eszménykép csökken, és pár * f év alatt szertefoszlik. Amilyen mértékben közeledik afelé, hogy majd neki is el kell menni, olyan mértékben kezd előtérbe jönni, hogy inkább itthon dolgozik, udvarol, szórakozik addig,- ami kétségtelen könnyebb is, mint a katonai szolgálat. A sorköte- a lesség előtt álló fiuk és a lányok között kialaku-lt kapcsolat fi is jelenleg negatívan befolyásol e kérdésben. A lányok is arra ( buzdítana!©, hogy maradjanak velük az udvarlóik. Szembetűnő a | fordulat az alig néhány évtizeddel ezelőtti közvéleményhez képest. Akkor szinte szállóigévé vált az a monáds, hogy "ugró-la^ i ember. aki még katonának sem kell11. Még a lányok is olyan igényt || támasztottak udvarióikkai szemben, hogy katona legyen, vagy legalábbis alkalmas katonának. 5./ Az iskolai oktatás és nevelés során - beleértve a középiskolákat is - a haladó történelmi hagyományok oktatását y nem kötik ö: sze kellően napjain! politikai problémáival. Ezért a haladó hagyományok túlzottan csak történelmi emlékként elevenedhet meg. Nagy mértékben csökken a hatása olyan irányban, hogy a haladó hagyományaink tanulságai ösztönző erőként hassanak napjaink politikai és társadalmi problémáink, feladatain!© megoldásában való aktiv részvételre. A pedagógus kar általában nem elég bátran és pártosan foglal állást a proletárdiktatúra honvédelmi kérdéseiben. Többségük úgy viszonyul e kérdéshez, hogy ahol elkerülhetetlen, ott elmondja a hivatalos álláspontot, de szívesebben kikerüli e kérdést. Érdemes megjegyezni, f hogy ezzel szemben a múlt rendszer pedagógus kara - amelynek jelentős része személyileg is azonos volt a mai pedagógus kar egy részével - szihte szócsöve, egyik fő fóruma volt a burzsoá értelemben vett hazafiság, honvédelmi, politikai terjesztésének. 6./ Az ifjúság soraiban a honvédelemhez való viszonyra, 3 de általános erkölcsi tekintetben is rombolólag hat néhány elzüllött, huligán elem kérkedése, honvédelem ellenes magatartása. 6 O ""• 1
