Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-05-04
■ •mmwamtuminiiBKasBiaí’Kíi 18 • ' Ezt elősegíti bizonyos mértékig az államhatalmi szervek részéről esetenként megmutatkozó elnéző, vagy tehetetlen magatrátás is. Aé 1 államhatalmi szervek sikeres kijátszása gyengébb akaratú, erre hajlamos embereknel hamar követőre talál. P.L.: Almássy István Bp. III.Ooil.lagh.egy Attila u. 39/a. sz. alatti sorköteles eladta ka— I tonakönyvét. Megbüntette érte a Tanács, de ezt nem fizette ki. I Idézésünkre meg sem jelenik. Újból eladta 50 Ft-ért a katonalcön^vet. Kértük a Rendőrségtől, hogy állítsa elő. Visszakaptuk az értesítést, hogy nem tudják előállítani, mert nem tudják, hol taxtozkodik, intézzük ex mi, ahogy tudjuk. Ha ez tényleg igy van, akkor mar kimeríti a közveszelyes munkakerülő fogalmát is, ami egyéb rendszabályok alkalmazását is lehetővé teszi. '/ _ Mindezek az okok kihatnak a tiszti is.’, ólára való toborzás I területere is. a tiszti pályára való jelentkezés terén rendkívül II sok időt es energiát igénylő munkával sem tudtuk, biztosítani ed- U dig a tervezett létszámot. Bár számszerűleg több a jelentkező, mint_pl. tavaly, de most sokkal több időt és energiát fordítottunk e°dig barmikor, a jelentkezés most sincs arány bán a ráfordított munkával, a tiszti iskolára való toborzásnál az előbb felsorolt okokon kivül még hozzájátut" ujabb tényezőként a hadseregnek mint szervnek, de különösen a tiszti pályának az általános le- O bee sülőse. ^Az érintett fiatalol.]-: al ~5s~ázulőLró 1'vaTó be z éIge te sri. . elmondták, hogy azért non: jönnek, illetve nem engedik a szülők fiaikat tiszti pályára, mert semmi perspektívát nem látnak e pályában. Bekövetkezik a leszerelés, vagy egyénileg leszerelik, mit fog kezdeni? Akkor kezdjen majd szakmát tanulni? példák tömegét sorolta/, hogy néhány évvel ezelőtt leszerelt tisztekkel nem törődjek, nem segítettek munkába való elhelyezkedésénél, sőt bizalmatlanok voltak vclük szemben. Elmondták, hogy a tiszti pálya a nehéz \ fizikai igény bevételhez, kötött életmódhoz képest megközelítően \ sinos megfizetve. Amennyit egy tiszt kap, annyit egy jó szakmunkás *•— is megkeres, sokkal kevesebb igénybevétellel és teljesen szabad ele Lmoddal. Elmondtak azt is, hogy erkölcsileg nincs kellően megbecsülve a tiszti ]Dálya, sem a polgári életben, sem a hadseregben. A tiszt a gyakori áthelyezések miatt nem tud normális családi életet élni.^Számtalan tiszt csaladja jutott el a felbomlásig. Ezek— re..i? a Példák egész sorozatát mondták el. E nézetek elsősorban a ozülok kői eben mutatkoznak. Hatását azonban mutatja az, hogy a szü— I lök 9 olyan fiatalt beszéltek le a tiszti pályára való jelentkezés- I rol, akiket foglalkoztatott a gondolat, hogy esetleg jelentkeznek, E jelenség erősen érezteti hatását a munkás családok között is, mivel a hadsereggel kapcsolatos csalódások elsősorban a munká\ “A’tY tiszteket érte. Kevés a munkás-fiatal jelentkező. A je-U lentkezók 20 %-a csak. Ha ez nem változik, károsan fog hatni a jövő\ ben q tisztikar szociális összetételénél^ csökkenni fog a munkások aránya, AjnaaJnnnllB-ta és soviniszta behatások tényleges mértékét nehez megállapítani, mert a fiatalok ilyen megnyilatkozásoktól tartózkodnak. Esetenként van egy-egy elszólás, ami nem ad e kérdésben tiszta kepet. A valószínű az, hog.y ténylegesen mélyebben él bennük, mint amennyire mi ilyettapaszta1unk. Bizonyos változást mutat az, hogy az ellenforradalom alatt a nacionalizmus elsősorban szovjetellenességben mutatkozott, most inkább abban csúcsosodik ki, hogy Erdély ^miért tartozik Romániához és Romániával miért nincs olyan bensőséges kapcsolatunk, miht Csehszlovákiával. Néha előfordul egyegy durva megnyilatkozás is. pl. a nemrég leszerelt évfolyamnál volt egy fő, akit hadbiroság elé kellett állítani, partunkat, kor- . ' mányunlcat, a Szovjetuniót és a szocialista tábort kompromittáló agitaciőjaert. A hazaszeretetet nem mindenki tudja összeegyeztetni a proletar-internacionalizmussal, é>/f
