Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-03-09
i ■ '■ /UúU . ■■■,. Uggggg U-.?. ■., g U.;i V.-r.:', . • : - :.y-: ... . : ;•; ■ ;;g'g’ .VglSf.. ..•■ : u.gigg. ■. . U UT;/., rnntoocntissci tiBtnrgft ■*•-'.» f I- 2 -» Velük egyeztünk meg, hogy politikai munkát inkább a tél folyamán végzünk. Véleménye szerint ez a patronázsmunka jé. Harmadik kérdése a szerződések megkötése, mert véleménye szerint az egyes csoportokat a hozzá nem értés következtében átrázzák, amit neküfa nem szabad hagyni. Arra kell törekedni, hogy csak úgy kössenek szerződést, ha előzőleg azt ügyésszel megbeszélik. Vajé elvtárs: Nekik az a véleményük, hogy a patronáló munka hasznos a termelő szövetkezetnek. A jelenlegi módszerek mellett is le tudják mérni, hogy a tsz-ek sokat tanultak az elvtársaktól: szervezettséget, előre lépétst, következetességet, precizitást. Nyugodtabban, pontosabban igyekeznek dolgozni es ez a szövetkezet vezetésében is érezteti hatását. Nagyon sok elvi kérdés is tisztázódik, sokat változott a tsz tagság véleménye a munkásokról. Nagyon sok esetben old meg problémákat az ilyen kisebb nagyobb^ gazdasági segitség is, ami a tsz-eknek sokszor élet-halál kérdése. Teljesen kikapcsolni ezt a segitséget helytelen lenne. Sokszor a legkisebb gazdasági munka is hallatlanul előre segiti a tsz-t. A probléma ott jelentkezik, hogy a pártszervezet tevékenységének a termelés felé fordításával van baj. A pártszervezet munkájának középpöntjába a termelés szervezését, megjavítását kell állítani. Nagyon nehezen fordul át olyan irányba, hogy a termelőszövetkezet gazdasági tervét tárgyalja, vagy a termékek előállításának költségét, vagy az áru értékesítést. A cél, a termelést helyezni központba és ehhez kell segítség.Ez tényleg megkívánná, hogy nem nagytömegű patronáló csoport járjon le, hanem néhány nagyon hozzáértő ember. Olyan könyvelési szakember,^ aki átnézi a könyvelést és megállapítja, hogy a loo Kh-ra jutó termékfeéleség hogyan alakul és abban is tanácsot tud adM, hogy a pártszervezetnek hogyan kell napirendre tűzni a termelést, mert ez még náluk nagyon nehéz dolog. Azt is tudni kell, hogjy ezeknek a bevezetése sokkal hosszabb időt vesz igénybe, tehát még olyan módszerekkel sem dolgozhatunk, mint az üzemben, mert ha ötször megr-v magyarázzuk, hatodszor sem csinálják. Tehát hallatlan nagy türelemre van szükség.Ezért gondol arra, hogy kexás létszámú politikailag és gazdaságilag jól képzett elvtáre,a|ci a termelés szervezéséhez politikailag is hozzá tud szólni. Tovább kell fokozni a patronáló munkát, céltudatosságot és következetességet,mert a tsz-ekben ezekkel van baj. A végrehajtás során aranyigazságokat sem hajtanak végre. Legnagyobb probléma a tsz-ekben a nő-kérdés, hogyan mozgósítsuk őket es helyezzük a termelés szolgálatába. / viták a középparaszt asszony és a napszámos asszony között stb./ Nem nagyon fogadják be maguk közé őket. A nők a Tsz-ekben a termelés kb. 8o%-at adják, tehát a munka zöme a nők kezében van, viszont a nőket, mint egységeket nem nagyon tudják mozgatni. Pl. helyes lenne ha üzemi elvtársnők patronálnák a birgádvezető nőket, akikkel különböző szervezeti, munkafegyelmi, gazdasági problémákat vitatnának meg. Szervezettségre szoktatnák a Tsz. női£ft, akiknek munkája hallatlan nagy gazdasági előnyt jelent, ahol ez jól meg van szervezve. Magának a női csoportnak a vezetését nagyon nehezen tudják megoldani. Ilyen irányban lehetne kiszélesíteni a patronáló munkát egy-két női aktívával. A jelenleginél sokkal több és hatékonyabb segítséget tudnak adni az üzemek. Az egész átszervezési munka során maguk mellett érezték az üzem az ipar segitsé&ét, ez nem kis kérdés, hogy a továbbiakban milyen segítséget kapnak. ?
