Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1961-03-09

,1 :

Ratuloyszky et.: Túl sokat nem járt ki patronálni, ők arra az

álláspontra helyezkedtek, hogy a Tsz-eket közvetlenül patronálják, az erőket nem forgácsolják széjjel. Ami hibát lat most is, hogy nem folyik egy komolyabb elemző munka, elmennek az elvtársak javaslatokat adni, de utána nem foglalkoznak azzal, hogy azóta mi történt. Most megváltozott a helyzet a tsz. szervezés befejezésével, tehát feltétlenül elemzőbb munkát kell végezni. A gazdasági segítség nagyon fontos dolog, ez politikailag is jó hatással van a tsz. tagságra. Az a segítség amit ők adtak nem nagy dolog, mégis komoly mértékben segitette a tsz-eket.

Balázsné et.: A nők nevelésének, segítésének kérdésével foglalkozik. Elmondja, hogy Rétságban megkezdték a patronáláöt és abba is hagyták. Meghívták ide a rétsági asszonyokat, ok is elmentek és egy naggyülés keretében elmondták, hogy a nők mit tesznek. Utána abba maradt ez a kapcsolat. Először azért mert nem volt erő ahhoz, hogy, hogy két járást patronáljanak. A másik dolog, hogy nem találták meg a módját, hogy közel kerüljenek az asszonyokhoz. Szarvasra rendszeresen lemennek és ok is feljönnek és kölcsönösen megerősítették egymást. Rendszeres tájékoztatást adnak arról, hogy mit tesznek, mire van szükség. így több helyen tartottak naggyülést a Nőnap alkalmával. Itt a legnagyobb baj az, hogy minőségi munkát várnak azoktól, akik lejárnak, viszont nem sok olyan asszonnyal rendelkeznek, akik ilyen képzettek. El tudja képzelni azt, hogy ez a munkát az üzemekkel karöltve csinálják, úgy gondolja, hogy ebben az esetben nagyobb eredményeket tudnának elérni. Vállalkozik arra, hogy megbeszeli az üzemekkel ennek a problémának a megoldását. Ezért veti fel a kérdést, ha a VB állástfoglal ebben, akkor mi a helyesebb tovább patronálni a jó kiépített kapcsolatot, vagy egy uj területen kezdeni elölről a munkát.

Varga e*.: Elsősorban a nevelés kérdését veti fel. Igen könnyű

volna a patronálás, ha az egyéni gondolkodást, a társadalmi érdeknek tudnák átállítani. Itt elsősárban a politikai munka a fo kérdés* Olyan problémák is vannak, hogy a szegenyparasztok és a középparasztok között is vannak bizonyos nézetek, olyanok pl. hogy nekik milyen szép lovaik voltak és most egyformán kapjak a részesedést. A másik pl. hogy az egyik lop, a más becsületesen dolgozik é3 a részesedés mégis egyf forma. Itt bizonyos intézkedésekre lenne szükség, arai még

nincs meg. Ebből adódik, hogy a feladat a pártszervezetek politikai megerősítése. A falupatronálás teljesen jogos felvetés, az egész falunak a termelő szövetkezet irányában kell fejlődni. A pártszervezteknek kell segíteni abban, hogy az egész falut a tsz. megszilárdítására irányítsák. Ez csak akkor lesz eredményes, ha a párttagokat át tudják állítani, és ezen keresztül az egész falut a politikai nevelés kérdésének. A fő probléma a vezetés színvonalát emelni gazdasági és politikai téren is. Helyes a felvetés, hogy a párttitkárt a párttitkár, a gazdasági vezetőt a gazdasági vezetők patronálják. Elsősorban türelemről van szó és ha összehívjuk a patronáló üzemek titkárait, arra nagyon kell vigyázni, nehogy az üzemek vezetésén keresztül igyekezzenek a munkát végezni, hanem az ő gondolkodásukon k/eresztül. Javasolja, hogy a járási felelős és a kerületi patronáló felelős közvetlenebb kapcsolatot építsen ki, többen érintkezzenek egymással. Ez a kapcsolat ma még nincs kialakulva. A másik dolog, hogy a patronálómunka során ne foglaljunk le minden -- 3 -