Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1960-07-14
* 08247 -Stadinger elvtárs: Kérdezi, hogy az első negyedév során volt-e bér meg~ takarítás. Komlós elvtárs válaszol, hogy igen. A jelentés jó, megmutatja, hogy eredményes munkát végeztek a téglagyárban az itt dolgozó elvtársak ós munkások. Ennek dacára a bérkérdésnél látni kellj hogy a bérgazdálkodás rosszul ment. A jelentésben és a kiegészítésben is kísérletek vannak arra, hogy ezek igazolására sor kerüljön. A béralap túllépés, ami bekövetkezett lényegében relatíve igazolható. A béralap olyan, hogy a fokozott termelési követelmények alapján majdnem hogy automatikusan adódik. Azm I. II. negyedévi béralap egyensúlya nincs meg, itt arról van szó, hogy a rendszerrel lehet valami baj. Javasooja, hogy hangsúlyozottan hivják fel a figyelmet, hogy a béralap olyan követelmény amitől eltekinteni nem lehet és amitől eltérés országos szinten legalább is nagy bajt okoz. A második a termelés kérdése, ha gondosan áttekintjük a számokat, akkor ellentmondásokra figyel/té hetünk fel, 8/ü-ot enget a minisztérium, amit kijött a tényszámokból, ennek da^a a tervet mégis teljesítette a vállalat. Ez másként nem történhet csak ugy, hogy jelentős mennyiségű túlórát használtak fel. Jelentést jónak, elfogadhatónak tartja, az a kérése, hogy a bérkérdés tekintetében csináljanak valamit. Varga elvtárs: A jelentést jónak tartja, jó uton haladnak az Újlaki Téglagyár vezetői a többi téglagyáraktól eltérően. Helyesnek látta volna, e^y másik téglagyár igazgatóját is idehivni. Az állásidők csökkentesében még baj van, hsag azt javasolja, hogy elsősorban a müszakiakoj keresztül kell ezt megoldani, rajtuk múlik, hogy az állásidőket mennyire tudják csökkenteni. A másik kérdés a szegély cserép gyártása. Az a helyzet, hogy tényleg az udvaron van kint a cserép, de be van tervezve és a tervet teljesíteni kell, ez a vállalatnak is jól jön. A felsőbb szervek figyelmét fel kellene hivni, hogy ne tervezzenek olyat, amit nem lehet eladni. Ez a felszabadulás előtt is igy volt, illetve 1952-ben is hoztak egy határozatot,foogy a téglagyárat fel kell számolni. Pel kellene vetni a felsőbb szerveknél, hogy mi a fontosabb az a pár ház, vagy a nagymennyiségű tégla,^ ami kiesik. Ez nagy probléma a vállalat vezetőség részéről. A Békásmegyeri téglagyárral kapcsolatban meggondolandó, hogy egy gyárat érdemes oda építeni, inkább helyette Solymárt vetné fel, Komlós elvtár3: Nagyon örül annak, hqgy az Újlaki Téglagyár termelési helyzete a VB elé került. Sokmillió Ft. értékű árut termelnek * ' de a béralap kicsi. Néhány számadat, hogyan nézett ki a vállalat termelési érték helyzete: 1959-ben a vállalat Ft terve 7o millió Ft volt, amihez 25.9% béralapot kapott. 196o-ban 73 millió Ft az engedélyezett béralap ezzel csak 25%, ezt még nem használták fel és mégis béralap túllépés van. '1959-ben a vállalat 19 millió Ft. forgalmiadét fizetett, ebben az évben 21 millió Forintót. A továbbiakban a szállításról beszél, addig amig más téglagyárakban a kirakásnál két téglát raknak, addig náluk 6-ot kell rakni, tehút az adottság nem azonos más téglagyárakéval. A III. kategóriába vannak sorolva, beruházást nem adnak, a felújítás 2o%-át elveszik a vállalattól. Tény az, hogy az 5 vagy lo év a geodáták meghatározásából származik. Nem szabad elfelejteni, hogy kifutnak ^az időből^és elérkeznek az anyagvagyon végéhez, amikor a termelés mennyisége nem lehet azonos, mert a munkaterület is szükül. Tehát nem biztos, hogy a termelési számok tovább fejlődhetnek, hogy az egyik oldalon emelik, a másik oldalon csökkentik a mennyiséget. Nemcsak az Újlaki Téglagyár csúszik, hanem az egész hhgy egy mozgo terület, 1932-ben mar betiltottak es ez nem vitás, ____________________________(o_________________________________________---------- i »> » i .. i iii ■ „ji ip ii . i ■■ i i a i .1 . m . ...
