Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1959-03-12
i I >4 (U ! * í ...Mint mar az előbb leírtuk, a hátralékok kiírásával nem sokat javul a helyzet, mert az előadók egyszerűen figyelmen kivül hagyják a hátraléki kimutatásokat, az osztályvezetők pedig nem elég határozottan sürgetik a hátralékos ügyek intézését. Vizsgálat tárgyává tettük egy-egy osztály létszámát is, ezen belül megnéztük azt, hogy egy-egy előadó, milyen munkálatokkal foglalkozik. Ennek alapján megállapítottuk, pl# az épitési osztályon, hogy egy-egy műszaki ügyintéző, előadó Olyan munkát is végez, amelyet egy adminisztrátor is elvégezhetne. Pl, a műszaki osztályon 11 előadó és az osztályvezető mellett egy gépiró dolgozik és ez képtelen naponta 100-150 határozatot, jelentést stb, leirni, melyet az előadók dolgoznak fel, Ebből legfeljebb 20 db-ot tud legépelni és az ilyen esetek is hátráltatják a határidők betartását annak ellenére, hogy lényegében egy-egy ügy érdemben már elintézést nyert. Hasonló helyzetet tapasztaltunk az igazgatási osztálynál is. Helytelen gyakorlatot alkalmaznak az u.n, átfutó ügyiratok kezelésénél is, amikor egy-egy előadó átadókönyv nélkül adja át más előadónak a már rászignált, de nem .rátartozó ügyiratot. Ez előfordul osztályok között is, így pl# a mezőgazdasági osztály adott át iratot a pénzügyi osztálynak anélkül. Hogy erről tudomást szerezne a központi ' iktató. Az ilyen tételek kivezetetlenek az iktatókönyvben, közben a pénzügyi osztály iktatójában már más ügyirat számot kapott, A tanácshoz érkező összes posta a központi iktatóba kerül, A beérkezett ügyiratokat a központi iktató dol$Üzói osztályozzák, illetve juttatják el az érdekelt osztályok vezetőihez, A bizalmas természetű ügyiratokat a Tük,-,-on keresztül közvetlenül az elnök kapja meg, az ilyen ügydarabok iktatása külön a Tük,-ben történik és külön Is kezelik. A bizalmas ügydarabokat osak az oszpályvezetqk kaphatják meg es ha a kiveteí napjan nem tudjak elintézni az osztályvezet ók, a munkaidő leteltével kötelesek azt visszajuttatni a Tűk,-nek, ahol megfelelő biztonságba helyezik az ügydarabot,, Az előadók egy-két kivétellel az előirt szabályoknak megfelelően munkakönyvét vezetnek. Az előadók az ügyiratokat naponként bevezetik^ munkakönyvéíkbe, melyben bevezetik az iktatészámot, a beadványt küldő nevét és az ügyirat tárgyát... Az ügy elintézése után az előadó tartó— te aik az ügyet kivezetni# Ezen a téren is tapasztaltunk hiányosságot, PÍ« az elintézett ügyet nem vezetik ki egyes esetekben akkor sem, ha az el van intézve# Az elintézés viszont a postakönyvből megállapíthat é, Tannak olyan esetek is pl, dr„Szláviknál tapasztaltuk, hogy 1958.november 1-től érkezett ügyiratokat nem vezette be a munkakönyvbe, de nem is fektetett súlyt a munkakönyv vezetésére. Munkakönyv vezetésével kapcsolatos problémák véleményűik szerint abból adódnak, hogy a munkakönyv vezetését senki nem ellenőrzi. Ezt abból állapítottuk meg, hogy bárhogy is néztük a munkakönyvét, sem az osztályvezetőnek sem helyettesének szignója nincs sehol, 2./ Az 1957.évi IT#tv.8.fej. szabályozza a panaszjogot, valamint a közérdekű bejelentések és javaslatok, intézését# A törvénynek ez a fejezete nem azzal a céllal született, hogy korlá— tőzza az állampolgárok nanaszjogát, hanem az a célja, hogy meghatfi rozza milyen esetekben os hogyan orvosolhatják fellebbezési eljáráson kivül sérelmeiket az állampolgárok., A gyakori tbán sajnos a lakosság részéről sokkal eltűrjedtebb a panaszkodásnak az a formája, pl. hogy a tanácsokhoz benyújtott kérelemmel egyidőben vagy mielőtt még a hí tős ég a kérelemben döntést hozna, mar sok esetben 4 -5 helyre —------- P ■ » i MII I I „1 UJ I fi
