Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1959-10-22
mgammmmtrxxx’m ■ i A ') " 8" Gondot okoz neki Muhari elvtárs szakmai felkészültsége, ami talán nincs biztosítva jelenlegi beosztásához. Ezt pótoltatni kell vele. Ágotái elvtársnal pedig az, hogy nem volt meg a kerületben, mint bűnügyi alosztály vezető nem ismeri eléggé talán a kerületet. Meg kell mondani azt, hogy a vezetésben is bizonytalanságot okozott, és ezt az anyag is megemlíti, két vonatkozásban lévő probléma. Egyrészt azoknál, akik 1956-os magatartásuk miatt pártbüobetésb kaptak, más vonatkozásban pedig, akik októberben helytálltak, de szakmai vonatkozásban volt v»lük probléma. A kapitányság munkájánál kell említést tenni az ügyészségről is, ahonnan nagy segítséget kapnak. Tapasztalata, hogy az ügyészség az ügyeket figyelemmel kfeéri és sükség esetén megadja a segítséget, tehát az összeállításba, feldolgozásba is belekapcsolódik, Nem közömbös a kapitányság egészére a pártegysóg kérdése. E tárgyban az elmúlt időszakban komoly gondok voltak, egyrészt azért, mert a pártfunkciónáriusokkal szemben vagy rendőrségi vagy párt( fegyelmileg el kellett járni.Ez magával vonta a párttagság bizonytalanságát, Az egyetértés csak hosszabb felvilágosító munka után állt helyre. Gondot okoz még a nyomozó elvtársaknál, hogy a bűnüldözés zömét ők végzik, s ezek magatartása befolyásolja az egész Kapitányság hangulatát. Felvetik a túlzott leterhelés problémáját. Muhari elvtárs részéről vetődött fel pl. hogy itt a rendőrségen gyomorbajt lehet szerezni, a túlzott leterhelés miatt. Az elvtársiknak vagy szakmai, vagy állami oktatásban is részt kell venniök, vannak ezenkívül különböző rendezvények, e mellett a nyomozó munkából adódik olyan feladat, amely igényli, hogy az illetékes elvtársak 8 órán túl is dolgozzanak. A pártvezetőség felé azt a gondolatot kellene felvetni, hogy a különféle rendezvényeket koordinálva csinálják meg, hogv a zsúfoltság csökkenjen. Krausz és Rugg elvtárs felvetésével kapcsolatban, ugy látja, hogy nincs meg a bizalom egymás felé. Éppen a közelmúltban volt vita erről, pl. a portya-szolgálat eseteben nekik joguk van ellenőrzést folytatni, pl, a Hazafias Népfront, vagy a Vöröskereszt munkában. Itt az a probléma, hogy ezt jogosnak tartják, ami szintén a bizalmatlanság egyik jele. A párttitkárok és nyomozó plvtársak kapcsolata tekintetében, a nyomozó elvtarsak felkeresik a párttitkárokat, ha n?m is minden esetben, nagyobb baj az, hogy a titkár elvtarsaktol írásos információt kérnek. Ezt helytelennek, tartja.,, Jó dolog ha megke' resik a párttitkárt, de szóban kérjenek információt. A szóban adott vélemény helyességéről meggyőződnek és annak alapján adnak jelentést. Előfordulhat olyan dolog, hogy esetleg a párttitkár eltftárs is mellé fog, azt írásban rögzíti s talán illetéktelennek kezébe jut, ugy néz ki, hogy helytelen volt a párttitkár információja. Ezért helyes a szóbeli információ, hogy ilyen ügyeket el lehessen kerülni. Ha írásra van szükség, azt az igazgató, vagy a személyzeti vezető adja. Helyesnek tartaná, ha a PVB határozatban kimondaná, hogy az. itt megtárgyalt anyagot a kapitányság pártszervezete tárgyalja meg, s annak alapján szabják meg maguk számara a feladatokat. Af /Ml ^ ^ V'mmv.ri r — ' ta ■ ■■ ■ ' " — " ni ii i i ■ ,4 IP ' 1 " ' ■ ' ■ i 1 1 ■■
