Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-05-22
r ^nr«^.t^sssas»ies3t5!!»íBáats!#í M ... '2 ~............................................................................................. Tóbiás Mihályné elvt.: Statisztikai kimutatással kapcsoló tban kérdésé, ' hogy pl. a íio jó gyárba n nincs 35 éven aluli üt. bog? Vagy pl. egyes helyeken nincs szervezett, munkát az üt. tagos között? Hart Jánosné elvt.: Van-e tekintélye az üzemi tanácsnak a gazdasági vezetök előtt? Igénylik-e az üt. segítségét fontosabb feladatok megoldásában, vagy csupán formális szervnek tekintik, amelyre a gazdasági vezetők nem támaszkodnak? Végeznek-e az üt. tagok egyénileg munkát? Vajon nem csupán abból áll-e munkájuk, hogy összejönnek tanácsülésre, megtanácskoznak né-_ hány hasznos dolgot, aztán néhány ember végzi a munkát, a többi pedig nem. Molnár Ernő eb.: Ismerik-e általában az üzemi tanácstagok a kormány háta- rozotab? Hogyan néz ki az üzemi tanácsnok a dolgozók részéről történő elbírálása, elfogadják-e, mint ellenÖrző-inbézkedő szervet, vagy csak tudomásul veszik és semmi jelentőséget nem tulajdonítanak neki? Bihari elvtárs: Megadja a válaszokat. Az Ob. harisnyagy/ir üt.-ának határozatait az igazga tó- végre kívánja y hajtani, de pl. a férfiak motozásához létre kell hpzni motosó-helyiséget, amelyre még nem tudtak pénzügyi fedezetet biztosítani. Laklódiné elvtárs raegigerte, hogy megvalósítják. Ugyancsak a lefolyók rácsozatától sem zárkózik el, csupán ehhez is megfelelő gazdasági fedezetet kell biztosítani. A kommunista frakcióval kapcsolatban elmondja, hogy a Budapesti Párt- Végrehajtóbizottság határozata elitéli azokat a törekvéseket, amelyek az üt.-on belül kívánnak létrehozni komm. frakciót. Helyes, ha a szakszervezeti bizottságon belül erősítik meg a kotem. frakciót és ebbe vonják be az üt. kommunistáit. Nem akarják szétválasztani a szakszervezeti bizottság és az üzemi tanács munkáját, mivel az üt. 2/3 részben szoksz, aktivistákból tevődik. A helyzet, hogy él még a munkástanácsok emléke a pártszervezetekben és egy biztonságot akarnak teremteni azzal, hogy az üt.-on belüli néhány kommunista legalább egységes álláspontot képviseljen. Molnár elv*;, felvetette a tanácstagok bevonását. A helyzet nagy altalánosságban az, hogy ma az üzemi tanács tagjai, az üzemi tanácsüléseken túlmenően, sok aktivitást nemféjtenek ki. Nincs tudomása arról, hogy a Száll.bér.-en kivül másutt is van kommunista frakció, de meg# kell mondani, hogy egy-egy alkalommal, amikor úgy látják, hogy különösebb nehézségek támadnak -mint a munka-és védőruha esetében -, esetenként nem árt, ha a kommunista tagokkal egyes kérdéseket külön megbeszélnek, de rendszeres komm. frakcióra nincs szükség. Véleménye, nem árt, ha az üzemi tanácsülésen dolgozók rés zt ve he bnek tanácskozási joggal. A termelési agitációra vonatkozó kérdés benne van a jelentésben. A statisztikai kimutatásban hiányzó adatokat nem kapták meg. Majd Szaló elvtárs megmondja, hány szervezett munkás van az üt.-bán. Úgy látszik, a Rádiótechnika 35 éven aluli tagjai sem lettek közölve. A gazdasági vezetők, esetenként kérik az üt. segítségét konkrét kérdésekben, pl. mint a munka-és védőruha kérdésében, vagy pl. a nyreségvisszatérités kérdését előzőén megbeszélik ós a feltételek kidolgozásé* sában részt vesznek. Egyénileg sz üt. tagok csak mint szakszervezeti aktivisták dolgoznak és ezt nem lehet kettéválasztani. Mióta az üt. választások megtörténtek, csaknem mindenütt ismertették velük a kormány határozatát, az első tanácsülésre ez volt központilag megadva. Arra a kérdésre, hogyan kezelik a dolgozók az üzemi tanácsokat', válasza, hogy ez eleg vegyes. Véleménye szerint a dolgozókat nem sokat érdekli az üzemi tanács létrehozása. k_____________
