Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-04-24
, — do -A csillaghegyi Téglagyár lemaradt, mert átépítették a gépeiket, ós vállalják, hogy a 3 millió darabos lemaradást a második félévben behozzak. Az égető kapacitás biztosítva van, még egy présgépet állítanak be, és vasárnap is dolgoznak. AZ üzemek jelentése szerint a terv 111 %~os, a bázishoz képest a teljesítés 96.6 %. Egyéb építőipari vállalatok, mint a Tatarozó, Widenta, stb. 106.6 %-ra állnak, közülük az Öb. Asztalosipari Vállalat 110 %-os teljesítményt ért el. A vegyesipari Vállalatok, Gázgyár, Szeszgyár, Vegyesipar, Véodéglátóipar, Sütőipar stb. 105.! %-os teljesítést értek el. Általában csak a vasiparban van lemaradás. Bátorfi Lajos elvt.: Kérdése, hogy miért mutatkozik lemaradás a húzóshoz viszonyítva*?' Bihari L. elvt.: Lemaradás csak az anyag miatt van. 1957. III. negyedévet vették alapul. Molnár Ernő elvt.: Akár a takarékosság kérdéséről von szó, akár uj gyárt- Hiányok fejlesztéséről, vagy a felsőbb szervek kérdése vetődik fel, rendkívül mély és nagy hiányosságok tapasztalhatók. Itt van pl. a Hajógyár kérdése. A szovjet elvtársakkal megállapodás történt 1959~ re Marxszá hajók szállítására, de az objektív feltételek hiányoznak. Vállalaton belül egy sor objektív feltétel nincs biztosítva, komoly morális hibák vannak a szerkesztésben. Másik ilyen jelenség a kötdzövőiparban jelentkezik. Néhány kommunista igazgatót el kell kapni, mert a kormány ésa párt utasítással szemben nem nyúlnak hozzá egy sor kérdéshez úgy, mint egy kommunista vezetőnek kellene. Az Óbudai Harisnyagyar tragédia előtt áll, mert a legnagyobb piacot, a svédeket elveszítjük, nem veszik át az árut az amerikai válság jelenségek miatt. Lényegében 1952 óta^ azooos tipusu nylon harisnyát gyártanak. A vállalat összes kapacitásának 50-60 %-a van leterhelve, rrn hajlandók hozzányúlni az ujtipusu gyártnounyhofe, nem hajlandók különböző iszinü harisnyákat gyártani. A diszponálható, választékos harisnya az üxxsx összes gyártmányak möndössze 35 %-át teszi ki, ehhez jön 15 %-os engedg-. ményes, leértékelt, a másik 50 %, amely belföldre megy? az selejt. Ezért a vállalatok kommunista vezetőit komoly felelősség terheli. Egy sor vállalatnál megvan a kezdeményező erő és nekünk ezt a vonalat nagyot} keményen kell vinni. A bürokratikus állásponton túl kell adni. Felveti a Budapesti Harisnyagyár kérdését, ahogy Solt elvtárs vázolta és ezt íiaklódinénak fel fogják vetni. Itt jelentkezik az az óriási ellentmondás, hogy a mestereknek, művezetőknek, akiktől a termelés függ, megvan odahaza a kötőgépük, otthon fuseréinek. Es nem lehet fellépni ellene, mert a másik oldalon is megvan a hiba, hogy a vezető HKDfxketika nem tartja kézben munka morál szempontjától ezt a vonalat. Krausz F. elvt.: Mikor La klód iné kérdését felvetjük, nem szabad megfeledkezni arról, hogy Solt és Laklódiné között 8-10 év óta viszály van. És annak ellenére, hogy az óbudai Harisnyagyárban hibák vannak, a Laklódi elvtársnő mégis hozzánk tartozik, a Solt viszont nem# Molnár E. elvt.: Pártszerüen és helyesen foglaltak állást ezekkel az emberekkei szemben. Egyetért azzal, hogy nagyon "kényes kézzel" kell fogni ezeket az úgynevezett kispolgárokat. Soltot úgy kezeli helyesen, hogy az egy kispolgár. De mit tud felhozni vele szemben, amikor kijelenti, hogy ő 30 éve van a szakmában és ha a múltban nem volt 70-75 %-os elsőeaztáiyu áru, akkor Őt kirúgták a vállalattól. P •/* jj .-é jjcsmw' NWIMMMnnflMflMMDffl ' .
