Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-04-10
l ^ » Molnár László elvt.: Egyetért azzal, hogy nem használták fel ezt a kérdést , poT’itTkailag. Megmondja őszintén, benne is elég hosszú^ ideig pcsasaira izmus volt, nem azért, hogy nem fizetnek nyereségreszesedest, de nem mert ilyen összegekre gondolni sem, figyelembe veve azokat a jelentéseket, amelyek az életszinvonal emelkedésének mértékéről tájékoztattak, libben az évben a pártszervezeteknek abból az elvből kiindulva kell előkészíteniük a nyereségrészesedést, amely a szocialista társadalomban az anyagi érdekeltség kérdése. Ezt az elvet nélkülözik azok a végrehajtási utasítások, amelyeket a minisztériumok adtak ki, amelyek nélkülöznek minden politlkai szempontot, pl. | a munká?fegyelem megerősítését. Es ezzel nem éltek a pártszervezetek sem. Úgy gondolja, hogy a kerületben nincs egyetlen olyan^üzem sem, ^ amelynek az évi fluktuációja ne érné el a 15 %-ot, mégis a kifizetéseknél az összes dolgozók 95 %-a kapott nyereségrészesedést. Márpedig a nyereségvisszatérítés elsősorban az üzemek régi - 15-20 éves dolgozóit töltötte el büszkeséggel, ne mopedig a csellengőket. A régi dolgozók körében látható volt a büszkeség, és ezt kifejezték a felajánlásokkal, hogy "majd jövőre vigyáznak, hogy ^ baj ne legyen." Nagyon fontos, amit Ambrus elvtars is említett, hogy a dolgozok ismerjék a nyereségvisszafizetés feltételeit, tudjak, melyek a mutatók, melyeket teljesíteniük kell, hogy mind az aílam, mind pedig az egyes személyek jól járjanak, A jelentés a 4. oldalon példát hoz a oelyerakikészitővel kapcsolatban, amely véleménye szerint nem a legszerencsésebó. Ott egészen más tényezők hatottak, nem a nyereségrészesedés. Tóbiás Mih'ályné elvt. :Maga sem ért azzal egyet, hogy egyes üzemek százszáza lé kb o n tud t:í k dolgozókat nyereségben részesíteni. Itt nem végezhettek jó munkát, mert elképzelhetetlen, hogy a Szállitóberendezések gyoraban, a Vendéglátóipari vállalatnál, 3 Selyem kikészitőben ne lett volna a z év folyamán olyan dolgozó, aki pl. selejtet okozott. Pártunknak és kormányunknak ez a lépése előre visz az anyagi érdekeltség területén. Jobb politikai munkával és ennek gazdasági kihatásával a munkafegyelmet meg lehet szilárdítani, a munkaerővándorlást le lehet szűkíteni. Ezért nagyon ra kellene menni, hogy minőségi javulást érjünk el és ezen a téren az opportunizmust fel kell számolni. Krausz Ferenc elvt.: Javaslata van a könnyűipar felé, hogy a negyedéves mérlegbeszámo1ók úgy készüljenek el, mint az évesek, vagyis mar > abba is épitsak be a nyereségrészesedést, igy negyedévenként ki tudnak vinni, mennyit dolgoztak, mit lehetett elérni, stb. így a hibákat is mar ki lehetne javítani negyedévenként. Nem következhetne be igy az a helyzet, hogy ígéreteket tesznek a dolgozóknak, amelyeket azután nem tudnak beváltani. Ugyancsak javaslata, hogy a nyereségrészesdésoél ne csupán a fizikai dolgozókat sújtsák levonással egy-egy elkövetett hibaért-, Vonatkozzék a levonás még a vezető állásúakra is. A dolgozók bizonyos mér tikig megértették azt, hogy nyereségrészesedés nemcsak kifizetés formájában jut részükre. Pl. az ő vallalatuk- 1 nál az üzemi tanácsülésen a hozzászólók zöme megszavazta azt, hogy pénz egy részéből üdülőt vásárolnák, amelyet azután tovább fognak fejleszteni. Tehát érzik, hogy nemcsak az a nyereségrészesedés, aafc ami a borítékban van, hanem az is, amit éveken kefisz tül élvezhetnek. í 9 I { __ __ ■JSHIBKP' '--int*'-’. 4 ■
