Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-04-10
- 6 -»» konkrét; munkája, és úgy néz ki, hogy ezt ) /'elsőbb szerfe z el is , fogadják. Az 1-2 tizedes tartalékolás kérdésével kapcsolatban, elég sok baj volt ezzel a kérdéssel az elmúlt hetekben, mert volt üzem, amelyik nem akart tartalékolni, sőt van üzem, amelyik nem is tartalékolt# A 0,5, vagy 0,7 a gyakorlatban kevés pénzt jelent. Ahol kevés volt a kifizetett napok száma, otc általában a tartalékolást Is csökkentették, persze, vannak olyan üzem2', is, ahol elég magas volt a kifizetés, ennek ellenére keveset tartalékol n t'ny magában foglal sok megalkuvást. Ny ilv ánva \ >, hogy év közbe a szüksége van a gazdasági vezetőnek különböző "'tszege m, hogy megfelelő jutalmazásokat tudjanak biztosi tani. De a gazdasági vezetők a "föld alól" is tudna k pénzt szerezni, pl. tavaly sem volt nyereségvisszotérités, mégis tudtak biztosítani jutalma zásokat. Az igazgatói alap egy részét erre fogjak fordítani. nagyobb összegű tartalékolás viszont •>zb jelenti, hogy év közben jobbon érdekeltté lehet tenni az embereket. Adtak olyan utasítást a gazdasígi vezetőknek, hogy ahol több napot tudnak fizetni, ott tartalékoljanak is többet, mert esetleg politikailag ha boa az vissza, ^ ha 9 köveb ke ző évbe n kevesebb lenne a vissza térités. Kb. 10. 000 embernek fizettek ki a kerületben nyereségrészesedést. Eszes Andorné elvt.: Egész röviden kivan arról referálni, miért volt náluk 1.5 nap "tartalékolás a 25 kif izete bbelszenben. A vállalatnak átlagban évi 600 dolgozója von. Náluk 705 fő kapott visszatéritást, ez összegszerűen 662.000 forint, kifizethető lett volna a 25 napos számitás szerint 699.000 forint, 37.000 megbakari tus volt, amelyet különböző jutalmazási célokra tartalékoltak. Ez önmagában nem nagy szembeállítva a kifizetett összeggel szemben, mivel azonban az előző évi igazgatói alap most került a mérleg jóváhagyass után lekönyvelésre, és ami fennmaradt, kb. 100.000 forint, igazgatói alap. Ez nem sok, de soha ennyi még nem volt. Előreláthatóan, ezzel tudnak gazdálkodni és tudják majd a dolgozókat a versenymozgalomban mozgósítani. Ambrus Pál elvt,jA kifizetéssel a dolgozta meg voltak elégedve, bar a ' /'~N nyeresegresaesedés elosztásával sok baj volt. Véleménye, hogy az idei kifizetési tapasztalatok alapján ki kellene dolgozni egy altalános elvet, mert ahány gyár volt,annyiféleképpen osztották szét. Javasolja, hogy ebben az évben a se lej tét minden vállalatnál pontosan vezessék névszerint. Hiba, hogy nem volt eldöntve, mire lehet pénzt tartalékolni. Ök tartalékoltak kulturális, sport célokra, kivaló dolgozók jutái► ma zására és külön jutalma zasra is. Egységes álláspontot kell arra vonatkozóan is kidolgozni, hogy a nyereségrészesedésből hogyan kopnak év közben a dolgozók, hogy ez is ösztönző legyen, mert -bár rae g v a n a a k elégedve - nem 1 xt j u k, hogy ők ennél a pénznél sokkal többet kapnak az év folyamán. Ugyancsak egységesen kellene kidolgozni azt, hogy pl. oz igazgatói alapból jutalmazásokat milyen célra lehetne kifizetni. Polónyi József elvt.: Az anyag foglalkozik azzal a kérdé SS el, hogy o feTvilagosit") muhka területén nem értünk el eredményeket, nem sikef rült megértetnünk a dolgozókkal, milyen jelentősége van a nyereségvisszatér itásnek. Bár emlit a jelentés egészséges jelenségeket is a nyerefeéggisszatérítéssel kapcsolatban, pl. hogy egymást figyelmeztetik a dolgozók a helytelen munkára, mégis ennél tovább kellene menni. Számtalanszor tapasztalja, hogy lélekbe lenül kezelnek anyagokat dolgozók, pl. a Goldberger gyári építkezésnél, és egyéb helyeken. El kellene érni, hogy megértsék a dolgozók, a saját zsebükbe megy az ilyen munka. x ■------------- — ■ " ■ ” 1111 11 ... I I I —— i
