Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-03-27
i' Bihari I.ászló elvt.: Az anyagból nem tűnik > 1, hogy 12 év alatt. vg,.y csak 1948 óba" ezen a területen haladtunk-e előre és mennyit. Az az érzése, hogy 1956 októbere előtt eléggé illúziókat tápláltak a műszaki értelmiséget Illetően, megtévesztő volt az a tény, hogy zömük parttag volt. 1956 októbere után tűnt; ki, hogy politikai vonatkozásban e zen a területen nem állnak jól. Ezeket az embereket nehéz a párt mellé állítani, mert 3 burzsoá be folyás még ma is érvényesül körükben, egyrészt a diplomát ott kapta jelentős részük, a burzsoá rend jólétet adott, stb., azonkívül sokuknak ma is megvan a burzsoá kapcsolata és mindez nehezíti a hózzánk való közeledését. Igen sok miis 33kinek a felszabadulás -előtt jobb volt az anyagi helyzete. M ndezek -3 tényezők nehezítik, hogy az értelmiség közelebb kerüljön* hozzánk, bár azt is le kell szögezni, hogy történt előrehaladás ezen j téren-. Husik kérdés, mit is tesznek pártszervezeteink azért, hogy az értelmiség közelebb kerüljön hozzánk. Tapasztalata, hogy nem nagyon mernek feléjük menni, továbbá sok partszervezetben nincsenek o „yan, politikailag és szakmailag felkészült elvtársak, ami ezt elősegítené, Másik foma, hogy közelednek feléjük úgy, hogy megalkusznak velük szemben, vagy ellenkezőleg, erővel próbálják elnyomni őket. Hiba,#hogy a csoportos beszélgetésekből kimaradtak a műszaki értelmiségiek. Az utóbbi időben néhány helyen mar von törekvés, hogy politikai kérdések tisztázásába bekapcsolják a műszaki vezetőket, Ez igen fontos, mert a műszaki értelmiség körében van egy olyan érzés, hogy őket, mint ’janblokk" műszaki értelmiség kezelik ós mindannyiók politikai nézeteit azonosítják, amiért bizonyos mértékig távol tartják magukat. Az uj értelmiséggel kapcsolatban volt évekkel ezelőtt olyan elképzelés, hogy majd befolyásolni tudják a régi értelmiséget. A gyakorlatban^— az az érzése — ez fordítva történt. Van példa arra, hogy az uj értelmiségi - akiket egyetemen képeztünk ki az állam költségen - mocsokkal nyíltabban fejezi ki szembenállásét, mint a régi értelmiségi. Másifcj hogy ezeket 3 fiatalokat rosszul válogattuk ki az iskolákba. Ma lámpással kell keresni, hol az 3 bizonyos 50-60 százalék munkás-paraszt egyetemet végzett fiatal. Véleménye, hogy az iskolázások terén sok probléma van. P-. Krausz‘elvtár s leánya be akart^iratkozni az egyetemre, ás egész 3 minisztériumig kellett s menni, közbenjárni, hogy fel is vegyék. Ugyanakkor 3 polgári értelmiség gyermekei express-vonotón kerülnek be az egyetemre. Látni kell, hogy,; ezek minden/ szállal össze vannak kötve még az egyetemen is. Beviszik egymás gyerekeit és 20-50 évre biztosítják 0 polgári befolyást műszaki területen. Nagyon gondosan kell kiválogatni a fiatalokat a beiskolázásnál. , Bizonyos. mértékig érthető, hogy az uj értelmiségiek polgári befolyás alá kerülnek az üzemben. A regiek szakmailag feltétlenül jobbak. Ha a fiatal politikai vitába keveredik a régi értelmiségivel, a válasz az, ha nem értenek vele egyet, hogy : előbb tanuld meg a szakmát és azután gyere vitatkozni. És a fiatal, ha szakmát akar tanulni, kikapcsolja a politikai kérdéseket, a régi értelmiséggel való kapcsolatánál. . Az igazgatók és a műszaki, értelmiség kapcsolatának kérdése. Elmondható, az igazgatók és az értelmiségiek politikai kérdésekben í csak igen kevéssé cserélik ki gondolataikat. Miből adódik? Sok l helyen az igazgató szakmailag teljésen ki van szolgaitatva a régi értelmiségnek, /Példa a Facsavar esete. Ott a régi tfkés tulajdonos 3 főmérnök, mivel kiváló szakember, Most váltották le az igazgatót, 0 főkönyvelőt, a párttitkárt, de a főmérnök maradt./ Ez á műszaki értelmiség azt mondja:_ime, a kommunisták marják egymást, mint 3 farkasok, en nem politizálok, csak a szakmában tevékenykedem, ón maradok. Szükséges lenne, hogy az igazgató politizáljon ezekkel oz emberekkel.
