Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1958-03-13

Az 50-60 %~os megjelenés nem azt jelenti, hogy a 60 % valóban ta­nul, a hiányzást le kell vonni. Mikor a beiskolázások megtörténtek, a parteagság száma kb. 2.700 volt, később, ahogy a párttagság növekedett, úgy növekedett az oktatásban való részvétel szama is. Jelentik az alapszervek, hogy az időszerű kérdések tanfolyamán szinte majdnem mindenütt egy-két purtonkivüli is vsa, ami nincs benne ebben a számban. Ha mindezt figyelembe vesszük, a csökkenés nem olyan nagy aranyu. Ellenőri gárda az idén nincs, de azok az elvtársak, akik a kerület részéről a propagandistákat előkészítik, részt vesznek az előké­szítésben . üóhár elvtárs hozzászólásával kapcsolatban, valóban igaz, hogy a többi kerületben az előre megadott tematikát 2-3 napig doLgoz­­nak fel a propagandistákkal, de a Budapesti Pártbizottság szerint is, az itt alkalmazott módszer a helyes. Végeredményben az elő­készítésre ráfordított idő itt is megvan. Bán Sándorné elvtársnő: Az önkéntes szónak idézőjelbe tételével azt a ícarták b'izonyitani,hogy a pártszervezetek általában úgy értékel­ték az oktatást, hogy az az ő részükre sem jelent különösebb fe­­gyeimet és nagyobb kötelességet, az oktatás önkéntes, ha akarnak mennek, ha nem, nem. A 12 üzemből beszerzett statisztika alapján 75» 80, 90, sőt 95 % vesz részt oktatásban, a 60 % megállapitasakor a hiányzás mar le van vonva. Ha valaki betegség miatt pl. hiányzik, azt nem lehet úgy elbírálni, hogy nem vesz részt pártoktatásbaa. A jelentések alapján, nagyobb mérvű hiányzások nincsenek. Hozzászólások: Polónyi J. elvt.: Az ellenőrök kérdését azért tette fel, mert régebben egy-egy el Lenőr igen jól belesegitetc a munk ába és jelentést tud­ta* adni arról, hogyan folynak a konferenciák. Az önkéntesség kérdésével kapcsolatban elmondja, hogyan értelmez­ték ezt a postánál. 13 fő helyett 4-5 fő jelent meg, de végül ezek is lemorzsolódtak. Ilyen módon nem hajtják végre a kötelező önkép­­^ zés feladatát. Bihari L. elvt.: A válaszokból kitüni*, hogy esetenként a párttagságnak 70-100 %-a vesz részt partoktatásban. Ugyanakkor , ha megkérdezik a pártszervezetek vezetőit, hány százaléka a tagságnak az, amelyik bátran hirdeti a part politikáját, okkor kitűnik, hogy 40-50-60 %, de 70-et már nem igen mondanak. Helyes lenne olyan irányban ok­­f tatni és nevelni, hogy ki mit tanul, azt hirdesse is. Javaslata, Hogy az időszerű tanfolyamon ezt a témát is időszerűvé kell ten­ni, az elmélet és gyakorlat kérdéseivel kell foglalkozni. Bizo­nyos fokú ellentmondással ott találkozunk, hogy még azok a pót­tagok sem hirdetik megfelelő módon a párt politikáját és még azok sem tevékenykednek a part polifcikájának végrehajtásáért, akik a pártoktatás keretében tanulmányozzák a különböző kérdéseket. A titkárokkal való tanácskozás során ezt a kérdést hangsúlyozni kell. Az anyag sok elméleti kérdést vet fel, de ennek kapcsán fel kel- # lene vetni a párt szervezeti kérdéseivel kapcsolatos elméleti • kérdéseket. A Központi Bizottság levele tárgyalásakor sokon -párttagok - azt a kérdést tették fel, miért nem előre kérdezi rag a párt Központi Vezetősége a párttagság véleményét. így az egész pártélet rendjét borítanánk fel. Meg kell próbálni az elméleti kérdéseket átültetni a gyakorlatba, a párttagság kötelességére, fegyelmére^vonatkozólag is. A KB levelével kapcsolatban előtérbe kell helyezni a part és törne- ‘ ge* kapcsolata, a pártvezetés és a párttagok közötti kapcsolat problémáját.- 3 -i

Next

/
Thumbnails
Contents