Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1966-07-28
A BPB is készül a pártértekezletre és ugyanazok a gondok foglalkoztatják, mint a kerületi PB-ot. Mi is megnézzük, hogyan alakul Budapestnek a társadalma az elmúlt öt évben, vagy még mesazebbi távlatban. Egy-két dolog említenék a fő tapasztalatainkról. A budapesti lakosaiig társadalmi struktúrájának alakulásában és változásában, két fő tendenciát lehet felfedezni. Ezek az egységesedést mutató tendenciák, másik pedig a tartós különbségeket megmutató jelenségek és tendenciák. Nagyon sokoldalúan bizonyíthatók ezek, de az idő korlátoz abban, hogy minden érvanyagot felsoroljak. A budapesti lakosság társadalmi struktúrájában meglévő egységesedési tendenciák elsősorban a két alapvető társadalmi réteg egymáshoz való viszonyában mutathatók ki: a munkások /budapesti 700.000 fizikai munkás/ ós az un. alkalmazotti dolgozók társadalmi rétegének egymáshoz való viszonyában. Mi öt évvel ezelőtt e két fő társadalmi réteg átlagos havi jövedelme közötti különbségként több mint 5oo Ft-ot mutattunk ki; 1965-re ez 3oo Ft-ra csökkent le, ma a budapesti dolgozók 1/3-a többet keres, mint a szellemi dolgozók hasonló hányada. Kapcsolódnék Kiss elvtárshoz, hogy az elmúlt öt évben nagyobb hányada esik a budapesti munkásságra a tartós fogyasztási cikkeket vásárlók számából /majdnem 2o %-kal/, mint a szellemi és az alkalmazotti kategóriákra. Ezek tények, amelyeket nagyon ajánlok figyelembe venni. Egységesedik a főváros lakossága a közéletben való'résztvételben > is. Az egyes társadalmi rétegek közötti régmúlt különbségek is szűkülnek, amelyről az egyik elvtárs úgy beszélt, mint a műszaki, stb. kategóriák. Felmutathatdk a közéleti demokratizmusnak jó éa frappáns jelei. Tanúi vagyunk a két társadalmi réteg közötti alapvető különbségek csökkenése tendenciájának, amely a történelmi és társadalmi fejlődésből következik. Ezek mellett érezhető a tartós különbségek tendenciája is, amelyekre nagyon alaposan oda kell figyelnünk: ezekből az egy keresetű és több-gyerekesek részesedése nagy. A szocialista kultúra„célkitűzése, a„munkásság, a munkásosztály szolgálata, tartós különbségeket mutat. Néhány területen, igy éppen .ezen a pontos ia a kultúrából való részesedésben vannak ilyen mutatók. Ezt mutatja az a szám is a jelentésben, amely a III.kerületben lévők iskolázottságát taglalja. Ha a kerületi munkások léte ilyen értelemben alakult, akkor a politikai kérdéseket nézve, a fejlődés nem ilyen egyszerű - vagy ha úgy tetszik, lemaradt. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az anyagnak az a gyengéje, amelyre„Stadinger elvtárs utalt. Ha hosszabb területen vizsgáljuk a munkásság anyagi körülményeinek alakulását, akkor hosszabb távon kell vizsgálnunk„a munkások társadalmi tudatának, arculatának alakulását is. „Ha pedig ezt a célt tüzzük magunk elé, akkor hangsúlyosabbá kell tennünk azt a képet, melyet a III.kerületi munkásság társadalmi tudatáról festünk és nem a hangulati összetevőknek a felsorolása a fontos éa erről a nagyobb hangsúlyt talán mellőzni kellett volna. Azok a látszólagos ellentmondások, amelyeket az elvtársak különböző modon felvetettek, sokszor csak látszólagosak. Szívesen vitatkozom, hogy a munkások hangulati változásait, a gyaiörlati politika során kialakult változásokat, sokszor azonosítottuk a munkások társadalmi tudatával• A társadalmi tudat alakulását e felmérések során nem vettük figyelembe. Az e rendhez való viszonyításnak alapját nem ezekhez mérjük, hanem önmagukhoz es bizony sokszor nem tudunk ezekre megfelelő okokat találni. Innen van az a bizonyos látszólagos ellentmondás, amelyet az elvtársak is felvetettek." A 18. oldalon szólnak arról az anyagban, hogy elégedetlenség van az egyetemekre, stb. való felvételi rendszer miatt. , . M _J j I ' - lo -
