Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1963-09-05
- lo -r termelési, kérdése :)ael kapcsolatban is, amit helytelenül- igyekeznek igy elfogadni. Ez olyan dolog, hogy a munkások a párt vezetőszerepét nem » úgy ítélik meg ahogy a ker-i PB vezeti a pártot, ill. a pártszervezeteket, hanem ahogyan ott vezetik; a ez feladat, hogy Üzemen belül jobban oldják meg a vezetést. A téglagyárak nem csak hazai, hanem külföldi szükségletre is gyártanak, ezért nem kis dolog, hogy a portszervezet ^hogyan segit. /jkv.Pirisiné/ Maár Tihamér e: Stadinger elvtárs hozzászólásához visszatérnék. Az eddigi vita alapján felmerült-, hogy jé- és szükségéé oz az átszervezés. De van olyan az egyik oldalról, hogy a centralizmus növelésével az önállóságot is nívelni kell, a másik oldalról viszont elhangzanak olyan . problémák, hogy a pártszervezeteknél e feladatok elvégzésére késesek-e? A Pártbizottságnak azt is meg kellene tárgyalni, hogy'a PB-i apparátus átszervezésevei az előterjesztésben foglaltakat máris*végre lehet hajtani, vagypedig Nagyon hosszú időn keresztül lehet végrehajtani. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a pártapparátus tagjai képesek legyenek e munkák elvegzesere. Talán ez egy könnyebben megoldható kérdés, de ezeket a munkákat el kell végezni az alapszervezetekben is. Pl. sokszor van az, hogy mint nálunk is, parttitkar változás történt, de hogy meg tudja-e oldani majd a feladatokat, azt sajnos mi sem tudjuk. Viszont az ilyen átszervezéssel, ilyen személyi cserék is együtt járnak ,tehat <* P-nak / gondolni, hogy ezzel a módszerrel nem tgjüS-kapni azt a segítségét, amit eddig megszokott; ezért jé lenne ütemezni enne* az átszervezésnek a végrehajtását, s ezt úgy felmérni, hogy hol. meddig,^milyen melyen lehet ezt végrehajtani és ha talán szükséges, meg a regi módszer szerint is dolgozni egyes helyeken, f..partoktatás csökkent; ez tényleg, a valóságban igy van. De nemcsak a alapiskola, hanem a íoiskola és egyetem iránt is megnövekedett az érdeklődés, vaj jón benne van-e a statisztikában ez? Ezek talán épnen a 61 iakolára éa isy vhn. artJML^“ÍX“?aMgabbon?1minít?&!?ropa/nSrtamm?kadfLV!aÍmáS?’ nem is nagyon készültem fel, akkor is jól tudtam vezetniastmintiumot. Ma ez nem megy. Rengetegen tanulnak M-L-ust az egyetemek különböző szakan is. Ez is meg nehezíti a pártoktatást. Viszont a nTMtolrtSá2bm egesz komoly probléma, amelyet meg kellene valahogy oldani ho"v a vitái ^ StLtti tlt^T/ “/tÜtÜ az, hogy akááXn ?o/sa ’ a -emeiyi kultusz, mégis jobb volt tanulni a Sztálin jdejében mert nrf vitathattuk^ n V? Mt ^ ko11 tanulni’ akkoí SegtSSltüt él nem * a vita mégsem zárult if S a.fB ideológusai hozzászóltak, s tem e?yikelőadójául /uJfT' taXtsam ezt. Vitatkoztam az egyetottaWv»^vai /Moluar Erik/, mert a kubai kérdésben úgy tanirüít me^ltőztatniP^nézetétUSTehátSkÜ1^ Kubab<51 és lgen nehefen sikegyunk, de' csak Sért ÍZ, Í-, agEZ aZ> ho®y vitatkozó ország vatanitunk ved nm-i t" m-7 * • ° C probléma nincs lezárva. Ezért ha egyszer Különben rnS^tínnlunkl ? ü^X111- után Határozottan le kell°zl?ü. áiláspont^ ilyenkor naivon r,ehőf’ ha nincs meghatározott, elfogadott ViazŐSt 0lXkárdá8ek®n vltattozunk, hogy zal csal/meddő pteüzni, mért az“USSzSX atel h'Zi /Mdatét'adni f jyStjk? "Sgetgt Sn httti peda^30k- de ez minisztri utasítás, s erttlgt lenül változtatni kellene ‘ vegleges választ. Ezen feltét-/ j kv. Ko v. / Át 1 > í __-----------------—. iMmm* -9 i
