Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1962-08-19
f ’ ’ -■ rá/. *' ' J Általában elmondhatjuk, hogy a dolgozók nézetei, gondolkodása az ü- i zemi munkát illetően egy oldalról döntő változáson ment keresztül a felszabadulást köeető évek' alatt. Ez alatt azt értjük, hogy az a szó, hogy gyári munka, ma már egészen mást jelent, mint azt a kapitalista rendszerben lehetett értelmezni. Sajnos ezzel a dolgog pozitív jellegét ki is merítettük, mert még nem tudtunk elérni sem politikai teren azt, hogy a szocialista munkához való viszonynak lényegesen másnak kell lenni, mint a kapitalista bérmunkához való viszonynak. Ugyancsak hiányosság maradt, hogy közgazdasági téren aztán egyáltalán nem érti a dolgozók többsége a munka termelékenysége, önköltsége és a bérezés közötti /főleg az életszínvonallal való összefüggését/ összefüggést. Ez azt jelenti aztán, hogy sokszor a szociális demagógia üti fel a fejét. Az elmúlt időszakban a Pártszervezet a következő munkákat végezte elk hoy változtasson a fennálló helyzeten: 1./ A pártosoport és az alapszervezeti taggyűlések olyan témákat dolgoztak fel, amely ideológiailag ■ segitett a problémák megértésében. Ilyenek voltak: "A kapitalista Magyarország és a ezocializmustépitő Rá agyarország életszínvonala és munkakörülményéi" a szocialista demagógiáról"! Jelenleg pl. minden alapszerv az 1961-es év gazdasági mutatóit, negatívumait értékeli, valamint azt, hogy mit kell tenni az 1962-es vében a tcrteu. és párt ellenőrzése, a termelést elősegítő mozgalmak érdekében, ezt a témát a taggyűlések után a csoportos beszélgetéseken is feldolgoztuk. . . így lényegében kettős célt követünk. Egyrészt a párttagság gondolkodását, példamutatását, fejlesztjük, másrészt általában a dolgozók nézeteit igyekszünk helyes irányban fejleszteni . A szakszervezet és KISZ felé olyan munkát fejt ki a pártszevezet, hogy a termelést elősegítő mozgalmakban egyre fokozottabban vegyék ki a részüket. El kell itt mondanunk azt, hogy sejjnos általános elvi, politikai útmutatáson kivül nem sokat tudtunk adni a tömegszervezetek felé. ^-Ugyanis maga a pártszervezet is .igen kevés konkrétummal rendelkezik ezen a téren. - 7 R A gazdasági tervezői, gyártásvezetési, elemző és pénzügyi szervek nem /tudnak időben jelezni, szűk keresztmetszetekre", veszélyes jelenségekbe rámutatni, ugy néz ki, hogy egy gazdasági év "buktatott", csak^a másik gazdasági év negyedik hónapjában ismerjük meg a maguk valóságában ’ . amikor azt már különöse!ben nem használhatjuk fel, mert a következő évben úgyis más jellegű bajok lesznek. így a gazdasági vezetők általában negatív véleménnyel vannak a tömegszervezetekről, /amiben sok egyébként az igazság/, de elképzelhetetlen azt, hogy a szakszervezet, vagy Üzemi Tanács ténykedése ezen alapuljon, hogy időről-időre jcáá általános frázisokkal szervezzék a gyár / dolgozóit, legfeljebb annyi konkrétummal, hogy "önköltség-termelékenység" stb. Az illető gazdasági szevek védelmére viszont el kell mondanunk, hogy sok iparági objektiv /talán sokszor szubjektív/ nehézségekre hivatkozhatnak, melyeken ők változtatni nem tudnak, nem is beszélve ax kötet számra gyártott olyan jelentésekről, melyeket kis kapacitássalRell "megalkotniuk" és amelyet talán senki nem használt fel soha /legalábbis mi nem éreztük és nem hallotunk róla/. , i_ . ■r .... — ' —■
