Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1962-08-19
» Ezzel a témakörrel kapcsolatban jelentkezik: a kérdés égy másik vetülete is. A vállalat erkölcsi megítélését, a minisztertanácsi ;vándolYiástzló* vagy az éltizeüi cini odaítéléséi9 sok vállalati vezoto prémiumát a tervteljesitéshez kötik. A kérdés most már az, hogy ez a terv mennyiben reális, mennyiben feszitett, vagy túlfeszített és mennyire jelent volumennövekedést a bázis évhez képest* Heba—korba hallatszanak ugyan olyan nyilatkozatok felelős vezetők részé ről ? amelvek azt rögzítik le. hogy a 99*9%“OS tervtex jesites mellett is azt" a vállalatot ismerik el eredményesebbnek, amely a legnagyobb feilődést érte el a bázis időszak óta. de az úgynevezett kiértékelésnél erről mindenki már megfeledkezik. Bérezési rendszer. Közismert tény az, hogy dolgozók egy csoportjának időbérből teljesítménybérbe való áthelyezése, vagy normarendezes soha sem népszerű ós az érintettek túlnyomó többsége egyéni érdekellentétet vél. Ezen az érdekellentéten belül azonban szükségképpen meg lehet találni az elérhető relatív igazságosság legmagasabb fokát akkor, ha a darabbér rendszer jó, korszerű, minden tényezőt magában ioglalo, rugalmas és helyes normákra támaszkodik* Hóira jelenlegi bérrendszerünk ezeknek a követelményeknek mindenben meglelel-e, az talán nem is vita tárgya, mert hiszen pillanatnyilag egy átfogó fejlődés adott fokozatán állunk. De hogy a darabbér redszér bevezetése, vagy a normarendezes ós a minőségi követelmények mindenkor együtx futnak—e, erről már nagyon sokat lehetne beszélni. Es-y bizonyos: minden bérrendszer, minden bérügyi,intézkedés politikai kihatásokkal jár. De nagyon meg kell fontolni és jo előre kell felmérni minden tervezett bérügyi intézkedés politikai kihatásait. nifíTTnfílóf!Í készletek felha3a»Ozáaa_. Ilyen vonatkozásban állandó munkaköri ellentét jelentkezSk vállalaton belül a népgazdaságot képviselő pénzügyi dolgozok és a gyártási osztály között. Nyilvánvaló az. hogy minél inkább ki van téve alvállalat stabil termelési és gyártási profil hiányánkak, annál inkább igyekszik arra minden józan gyártási osztály, hogy megfelelő készletek gyűjtésével rugalmasságát, ütőképességét biztosítsa. De tol a 2 határ*? A Bank által megállapított no imanap kényszerű határt jelent, de nem feltétlenül és minden esetben üdvös. Nyilvánvaló, hogy itt a gyártási osztály dolgozói ugy érzik, hogy a feszes készletgazdálkodás munkájukat nehezíti éeg ás ezen keresztül csorbítja anyagi érdekeiket és érvényesülésüket is. Társadalmi tulajdon védelme. Nem vitás az, hogy egyetlen becsületes dolgozo sem kiván a dalmi tulajdon terhére jogtalan előnyökhöz jutni * Ez azonban a társadalmi tulajdon fogalmának csak egy nagyon szűk kritériumát jelenti mert ugyanakkor a vállalatok tömegénél alakultak ki jo, vagy rofoz, helves, vagy helytelen hagyományok alapján olyan intézmények, kedvezmények, amelyek tulajdonképpen nyiltan nem i* veszélyeztetik a társadalmi tulqüon védelmét, de ugyanakkor szükségességükhöz legalább is szó fémet. j 7/ “UWMW, i| ' • "HTiT—- 7 -V J
