Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1962-08-19
, - 5 -t) Ezzel összefügg az amortizációs hányad kérdése is. A jelenlegi pénzügy— ' miniszteri rendelkezés szerint egy műhely egy gyárrészleg csak az egy vagy két, vagy három műszakra érvényes kulcs* szerint képezheti a feli uji/uásl alapot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogyha egy gvár részlegen, vagy műhelyen belül egyes gépegységek napokra, esetleg hetekre csak csökkent kihasználással, vagy egyáltalán nem dolgoznak, akkor is a gyárrészleg egészéhez csatlakozó módón a teljes amortizációs hányadot képezik. Ez költséggazdálkodás szempontjából szükségképpen érdekeltentetet szül. Az állóeszközök helytelen kihasználásának talán a legtipikusabb területe a jármüveké. Eltekintve attól, hogy a vállalat teher és személygépkocsi parkja korszerűtlen, elavult / erről a kérdésről úég alább szolunk/ a különféle centralizálási törekvések szükségképpen drágítják a termelés költségeit. Vitathatatlan az, hogy a szállítás központosítására irányuló intézkedések feltétlenül népgazdasági érdekből folynak, de az is vitathatatlan, hogy a szolgáltató célvállalatok hatalmas álló regieje feltétlenül megnüvelia központosított szállítás költ ségeit. Ilyen példa a Könnyűipari Szállítási Vállalat díjtételeinek es a vállalaton belüli sajat regies fuvar tonna kfev önköltségének egy'-fi széni összehasonlítása, az a tény, hogy a célfuvarozó vállalatok semmiféle rendkívüli munkát nem vállalnak, stb. vagy pl. a csepeli szabadkikötő területére történő központosított szállítás viszonylag rövid ido alatt tízezer forintos nagyságrendű többletköltséget okozott a vállalatnak. Avagy itt van pl. a vállalatok magánhasználatú autóbuszának üzemeltetése. Rendkívül nehéz megértetni a dolgozók szélesebb rétegével azt, hogy a vállalatoknál üzemeltetett magánhasználatú autóbuszok használata eseten a MAVAUT díjszabás szerinti kb* költséget kell befizetni központi számlára és akkor még természetesen fennáll az autóbusz saját üzemköltsége is. Ugy véljük, hogy ma, amikor az országban magánszemély kocsik tízezrei futnak, nagy vállalatok igazgatói rendelkeznek annyi gazdasági és politikai érettséggel, hogy a vállalatnál üzemeltetett autóbusz használatát a feltétlenül ésszesü korlátok között tartsák. De^teljosen érthetetlen, hogy egy nagyobb létszámú tapasztalatcserére miért kell vagy vqnaton, vagy helyi forgalomban autóbuszon, menetrend és egyéb korlátozásoknak kiteve eljutni a dolgozóknak, amikor a gara•'Vgeban 0-tt; áll a kitünően karbantartott autóbusz. Korszerűsítés elhanyagolása. Ezen a ponton az érdekellentét tökéletes: a népgazdasági érdek nyilván azt kívánja, hogy a vállalatok állóeszközei, különösen azok, amelyek erkölcsi, vagy technikai avulás határának közelében vannak, mindaddig dolgozzanak, ameddig üzemképeseknek tekinthetők. Hogy azután ’ ez terraelákenysegben, vagy minőségi vonatkozásban, vagy pedig a dolgozok terhelése szempontjából mit jelent, az más kérdés. De miközben ezt írjuk, ennek pontosan az ellentéte is jelentkezik: elavult, régi gépek korszerűsítésére elköltünk igen jelentős összegeket, bizonyos fo- Lig ellentétesen kormányintézkedésekkel, hisaen rendszerint felujitásuql finanszírozunk olyan természetű korszerüsitését, amely az áliőeszúibaspnálódott leromlott kapacitását nem az eredeti mértékre állítja vissza, hanem a fölé emeli. Ez igy Önmagában rendjén is lenne és tisztán csak formai, vagy finanszírozási okokból nem is ütköznénk megj ha ugyanakkor a felújítási keretek e célra történő /részleges lekötése más oldalon / lásd a következő bekezdés/ nem okozna hiányokat a gépáll apót fenntartásában. Es mégegy kérdés; ha elavult gépeket jelentős anyagi áldozattal korszerűsítünk, tisztán kalkuláció kérdése az, hogy nem érderaesebb-e viszonylag kis többletráfordítással ui gepet venni, mintsem az történjék, hogy a nagy áldozatokkal korszerűsített, elavult gépet végső rokon egy-két esztendő után mégis csak használaton kivül kell helyezni, vagy ki kell selejteznünk. 64 ' -fa"****-., é 4 v _________________