Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1985-02-23
'1 1 - I teli i 3 ^ A pártszervezetek rendszeresen és tartalmasán foglalkoztak gazdaságpolitikai kérdésekkel. Előtérbe került a n ' ' f , követelményekhez való igazodás, a belső tartalékok feltárása. Sok nehézséget okoztak a gazdasági folyamatokban bei GYlGIGL következő változások. Gondot jelent ezek felismerése, hatásainak elemzése, az iparági és országos érdekek figyelember vétele. Hasznos, konkrétan előremutató új módszer volt a gazdasági-, vagy pártszervezeti vezetők, beszámoltatása a gazdaságpolitikai határozatok végrehajtásáról. í A PARTSZERVEZETEK szama és összetétele A JÖVŐ FELADATAI közül elsődleges a VI. ötéves terv sikeres befejezése, s a VII. ötéves terv megalapozása A Központi Bizottság 1984 áprilisi ülésén elhatározott gazdaságpolitikai célok, irányítási módszerek megkövetelik ' vállalatainktól a népgazdasági egyensúly érdekében végzendő önállóbb, hatékonyabb munkát. fc A kerületi Pártbizottság irányítása mellett 94 pártszervezet, 164 alapszervezet működik. Ebből 7 üzemi párt-A gazdálkodó egységeknek a legjövedelmezőbb módon az importnál nagyobb mértékben kell növelni a konverbizottság és 10 pártvezetőség 84 alapszervezetet irányít, a kerületi Pártbizottság pedig közvetlenül 30 üzemi-intézményi, tibilis exportot. Javítani kell a belföldi ellátás színvonalát, minőségét, biztosítani kell a KGST keretében vállalt köte^ pedagógus és 19 körzeti, összesen 80 alapszervezetet, lezettségek teljesítését. í Az elmúlt 5 évben 9 új pártszervezet „érkezett", 9 alakult — jórészt a kereskedelem és szolgáltatás területén — Elsődleges célnak kell tekinteni, miként a szabályozók is ezt kívánják elérni - a jövedelmezőséget a vállalat 6 pártszervezet szünt meg>il,etve „távozott a területi elvnek megfelelően, nyereséges gazdálkodását. Ehhez elengedhetetlen a termelést alapvetően befolyásoló tényezők összpontosítása olvan A kerületi párttaglétszám 1980 óta több mint 500 fővel (8.6%-kal) növekedett, amely főképpen az érkezett munkahelyekre, melyek kiemelkedő jövedelmezőséget, műszaki színvonalat biztosítanak. párttagok és pártszervezetek számából adódik. A feladatok ellátására gazdálkodó egységeink vezetői többségükben alkalmasak, bár nem mindenütt és nem eléo Jelentősen emelkedett a körzeti párttagok száma. Ez a növekedés főként a kerület-fejlesztés és a gazdasági életgyorsan sikerült a nehezebb körülményekhez való alkalmazkodás. A termelés minőséqének javításával envíitt a ben végbemenő változások (önálló kisipar, TSZ, melléküzemág, GMK) következménye. Ezzel szemben az iparban dolmunka minőségét, színvonalát is emelni kell. 90zó párttagok száma 2665 főről 2278 főre csökkent. A pártszervezeteknek a változó helyzethez és ebből fakadóan a növekvő követelményekhez igazodóan tovább 4 pártszervezetek felvételi tevékenységüket az idevonatkozó határozatok szellemében - nevelési tervek alapkell fejleszteniük gazdaságpolitikai tevékenységüket. Ehhez nagyobb felkészültség, a népgazdasági ágazati célkitűzé 1 ^ ~ véaezték' Öt év alatt 898 új páma9felvétel történt. Közülük a munkásosztályhoz tartozók aránya 64%. A kerüsek ismerete, az intézkedések, határozatok várható hatásának széleskörű felmérése szükséges Nagy fiqvelmet k II l6t tagfelvételének üteme évenként 2,7%-os. Az új párttagnak jelentkezők között csökkent a munkások és a fiatalok fordítani a kezdeményező, vállalkozói indíttatású, hatékony, s egyúttal fegyelmezett, teljesítmény-növelésre ösztönt SZáma' A párttaggá nevelés a,apos ideológiai felkészítést és tudatosabb nevelőmunkát igényelt a pártszervezetektől, fi vezetői munka támogatására, társadalmi elismerésére. ' Z A tagfelvételi tevékenység minősége pártszervezetenként eltérő. A tudatos, tervszerű nevelőmunka mellett több Az új vállalatvezetési formáknál a pártszervezetek meggyőző, cselekvő munkájával erősíteni kell a dolqozók fel pártszervezetnél nem történt előrelépés a tagfelvételi munka folyamatosságában, ütemességében, lősséggel és aktivitással rendelkező tulajdonosi tudatát. Az időszerű kádermozgásoknál érvényesíteni keli a tőkta Növekedett a pártból kikerültek száma, ezen belül a kilépések aránya. Okainak elemzésére, a tanulságok levonászemben támasztott magasabb követelményeket, a párt, a társadalom elvárásait. veze ö kel sára különös gondot kell fordítani a jövőben is. .Az 1985'től bevezetésre kerülő új keresetszabályozás! formák lehetővé - de nyereségérdekeltségük következtében szükségessé teszik - a teljesítmény alapján történő nagyobb mértékű differenciálást ...... A :f'ati (^szervezeteknek elő kell segíteni a keresetdifferenciálás lehetőségeinek kialakítását végrehajtását PARTEGYSÉG különös tekintettel a vezetői, a magas színvonalú értelmiségi irányító munka érdekeltségi rendszerére Fokozott tudati neveléssel, anyagi és erkölcsi elismeréssel segíteni kell a szocialista munkaversenv moznel Pártbizottságunk a XII, kongresszus óta eltelt időszakban is törekedett a párt vezető szerepének helyi biztositársadalmi értékteremtő és emberformáló hatásának újbóli előtérbe kerülését mozgalom tására. Eredményeként a nehezebbé váló társadalmi körülmények között is érvényesültek a párt célkitűzései, a pártirányítás. A párttagság a főbb politikai kérdésekben egységes, de az egységes értelmezésért és cselekvésért nap, mint nap sokat kellett tennünk. Kommunistáink többsége helyesen értelmezi és képességei legjavát nyújtva valósítja meg t a párt politikáját. A társadalmi folyamatokban bekövetkezett változások a párton belül is éreztetik hatásukat. Csak az ellentmondások feltárása, a nyílt és őszinte politika vezethet a tennivalók egyértelmű meghatározásához, alaolitikai egységen f keresztül az eszmei és cselekvési egység biztosításához. A pártegység elvi alapjait, erősítésének igényét és szükségességét a párttagság magáénak vallja, de a helyi értel, mezésben pártszervezeti szinten is előfordulnak értetlenségek, tapasztalható a marxista-leninista elmélet alapjainak hiányos ismerete, az egyéni és csoportérdek túlhangsúlyozása. A cselekvési egység érvényesülését visszafogta néhány intézkedés körüli bizonytalanság, aggodalom, értetlenség, a személyi és egyéb feltételek hiányosságai. A legtöbb vitát a gazdaságpolitikai döntések váltották ki. Párttagjaink az MSZMP XII. Kongresszusán megfogalmazott gazdaságpolitikai célkitűzésekkel, a céloknak a ma érvényben lévő rang, sorolásával elvileg egyetértenek, s ezt határozott kiállítással képviselni is tudják. Ugyanez az egyértelmű fogadtatás viszont nem mondható el a részkérdésekkel foglalkozó határozatokról, intézkedésekről. Fokozódott a párttagok érzékenysége is, élesebben reagálnak a részproblémákra (közrend, közbiztonság helyzete, ellenőrzések hiánya, lazaságok, visszaélések, fogyasztók megkárosítása, stb.). Ez azt is jelenti, hogy bizonyos kérdések sokkal jobban irritálnak, mint korábban. Az elmúlt években növekedett az adminisztratív intézkedéseket követelők száma olyan kérdésekben is, amelyek türelmes, meggyőző nevelő munkát igényelnek. A példaként felsorolt gondok pártszervezeteink részéről a féltés jelei. Az élesebb kritikai hangon fogalmazó körzeti pártszervezetek jelzéseire ez különösen jellemző. A párt vezető szerepének a megtartása, növelése érdekében emelnek szót. Féltik vívmányainkat, amelyeknek megvalósításában jelentős a szerepük. A határozatokkal kapcsolatban is megjelenik a pártdemokrácia továbbfejlesztésének igénye. A felsőbb pártszervek határozatai párttagságunk nagy többsége jónak (téli. Sokkal nagyobb mértékben elvárja viszont az előzetes véleményegyeztetést. r~ 1 i i 20 jj i
