Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1985-02-23
műm mm mm mm mm g^mimmíaiNmmmaam 'mmtmmsfemmmsmKmm/m mm m un mm mmm, i r i [ i A nagyarányú lakásépítés következtében évente kb. 4500 fővel, két és fél %-kal növekedett a lakosság száma. Az t Az értelmiségiek és az alkalmazottak közül évek óta egyre többen szeretnének az MSZMP soraiba kerülni. Ez í össznépességen belül meghatározó — különösen az új lakótelepeken — a gyermekek, illetve a 30 éven aluliak nagy következik növekvő arányukból és a gazdaságban elfoglalt helyükből is. Növekedett körükben az alkotó munka igénye, száma. ( a vállalkozási szellem, s a türelmetlenség az ezt akadályozó tényezőkkel szemben. ^ A politikai és kerületfejlesztési, ellátási feladatok szempontjából fontos az idősebb lakosság növekvő arányának figyelembevétele is. Óbuda lakóinak 18%-a (28 399) nyugdíjas. Közülük sok (47%) a legfeljebb 3000,- Ft-ban része- A NŐK HELYZETÉNEK ALAKIJI ÁSA sülő, s ezen belül is 17,1% csak 2500,- Ft-ot kap havonta, 3,6% pedig 2000,- Ft alatti nyugdíjjal rendelkezik. Ők alkotják a szociális segélyben részesülők többségét. A lakosság növekedésével együtt a kerületben lakó nők száma jelentősebben a dolgozók körében kisebb mér keruletl Tanács v°dálpolitikára felhasznált kerete 1980-tól megduplázódott (jelenleg év, 7 mFt). A különtékben (mindössze 2%-kal) emelkedett (jelenleg 12 377 fő). Számottevő a fiatal nők a kisgyermekes anyák aránva bozó szociális segélyeken és járadékokon túl házi szociális gondozásban részesül az időskorúak 3-5%-a. Közéleti aktivitásuk fokozása, az élet- és munkakörülményeikkel való törődés minden' testülettől vezetőtől változat' A segítségre szorulók gondozását, helyzetének javítását a kerületi Tanács irányításával a társadalmi és tömeglan figyelmet igényelt ' szervezetek, egyes vállalatok és iskolák is segítették. Az egy före jutó szocjá|is kigdáso|< g nehezebb he|yzetben is magasak (kb 1 85%) a sok nőt foclal Az öregek napközi otthoni hálózata 1981-től 3 nyugdíjas házban működő otthonnal bővült, folyamatban van koztató tpxtilpq üzpmpkhpn óc aia^nwahi-, u ...................... . , , ' ',a nőt foglal még 5 nyugdíjasház és egy új napközi otthon építése í 1 u UZemekben 65 ^csonyabbak a műszeripar, vállalatoknál. A nők helyzetének rendszeres figyelemmel kisetese ellenére az azonos munkakörben dolgozók bére a férfiakéhoz viszonyítva nem javult megfelelően. Ugyanakkor osszkeresetük nem marad el ilyen mértékben az áltagtól, mert a túlórák jelentős részét ők vállalják és a 3 műszakos A MUNKÁSOK HELYZETE munkahelyeken is többnyire nők dolgoznak. A munkahelyek egy részénél a rugalmas munkaidő bevezetésével, valamint a kedvezményes - munkahelyen történő - vásárlási lehetőségek bővítésével igyekeztek a nők terhein könnyíteni. A kerületben a PB hatáskörébe tartozó munkahelyeken a dolgozók 63%-a munkás, (kb. 17 327) többségük a A lakóterületen a politikai, mozgalmi és állami szervek egyre több - elsősorban a nőket érdeklő - programot nagyüzemekben végzi munkáját. Változatlanul meghatározó szerepük van a társadalmi értékek létrehozásában. szerveznek (kismama klubok, egészségügyi felvilágosító előadások, családos programok, körzeti nőnapok, varrótanfo-A fizikai dolgozók között egyre nő a szakmunkások aránya, nagyüzemeinkben 68,1%. Valamelyest emelkedik lyamok, stb.). körükben az iskolai végzettség szintje is. A többség végzett általános iskolát, kb. 20% pedig középiskolát is. A 8 álta- Az oktatásügyi, a kereskedelmi és egészségügyi pályák, valamint egyes alkalmazotti munkaterületek elnőiesedlánossal nem rendelkezők az üzemek beiskolázási erőfeszítései ellenére is újratermelődnek, jelentős részben a bejáró tek' Ezeken a munkahelyeken külön gondot okoz a 40 órás munkahét következtében megnövekedett napi munkaidő, dolgozók közül. Új tendenciát tükröz a munkások körében az 1,8%-os egyetemi, főiskolai végzettség. A műszaki értei- Helyettesítéssel nehéz biztosítani a színvonalas munkát a GYES-t igénybevevők nagy száma és a gyermekek betegsége miség egy része, ha nem kap szakképzettségének megfelelő mérnöki munkát és fizetést, a jobb jövedelmi lehetőségek miattl hlányzasok következtében. miatt inkább választja a fizikai tevékenységet. A nők társadalmi munkavállalási készsége hasonló a férfiakéhoz, de bizonyos területeken aktivitásuk még kiemel-Az üzemek dolgozóinak keresete a beszámolási időszakban - a nehéz körülmények ellenére is - mintegy kedobb. A Vöröskereszt aktíváinak többsége nő, és mozgalmi tevékenységük a KISZ-ben, a szakszervezetben, a lakó-22—28%-kai növekedett. A fizikai dolgozók átlagkeresete a foglalkoztatottsági szerkezettől, ágazattól függően változó. területen is meghatározó. Az életszínvonaluk megtartása csak többletmunkával biztosítható, fokozódó igény, hogy ezt a jövedelmet a munka, Növekedett a Pártba felvett nők aránya (1980-ban 33,9%, 1984-ben 42,3%), de helyenként a párton belüli öszidő jobb kihasználásával napi 8 órában kereshessék meg. szetételt tekintve, számuk még nem megfelelő. Nagyüzemeinkben a nők szervezettsége viszont alig marad el a másik A munkások képviselete és részvétele a kerület politikai, társadalmi gazdasági és kulturális irányításában érvénye- nemt°l..,, . ... sült. A párt vezető testületéiben arányuk átlagosan 48%. Többségük pozitívan értékeli államunknak a gyermeknevelési gondok csökkentésében elért eredményeit, még A munkások többsége - csekély számú szélsőséges kivételével - a párt vezető szerepét annak szükséqességét 'S-' 1 ° vl^manyok az évek folyamán sokat veszítettek értékükből. Pártunk célkitűzéseinek támogatásában megelismeri. Párthoz való viszonyukat lényegében a politika helyi, konkrét megvalósítása, a b rÍiTá T Th ,.víT I^ A "T VÍ8ZOnt kritikusan reagálnak. Erőteljese" befolyásolják, amelyek - tudják - nem függetlenek az ő tevékenységüktől sem 31 8S kereskedelernPol|tikankat, valamint a helyenként jelentkező bürokratikus ügyintézést. A negatív jelen* ségek megszüntetésére egyértelmű intézkedéseket várnak. AZ ÉRTELMISÉGI ÉS ALKALMAZOTT, RÉTEG FŐBB JELLEMZŐI AZ IFJÚSÁG HELYZETÉNEK ALAKULASA ségügyi munkából jelentős szerepet vállaltak. A 26-27 ezres dolgozói ösizléts^ ÍmelkeÍtt f ^1^1^ állásfo9|a,ásának megállapításai kerületünk ifjúságára is érvényesek. Javult a az értelmiségiek és alkalamazottak aránya. fiatalokról való társadalmi gondoskodás. Továbbra is biztosítottak számunkra a tanulás, a munka és művelődés felté-Az ipari vállalatoknál és szövetkezeteknél a fizikai és nem fizikai foglalkozásúak létszáma eltérő mértékben tel61' ta2ékelÍI<'ta0gV társadalmi b'2tonsá9ban, e|f°gadhai:ó t>ékés körü|mények (<0201:1: é,nek. ugyan, de évről évre csökkent. A fizikai létszámban közel 8%os, míg a nem fizikai létszámban mintTM a Donto többségük tevekeny alakítója szocialista társadalmunknak. A kerület életében is fokozódó szerepet tölcsökkenés mértéke. A társadalmi termelésben nőtt a szellemi munka részaránya ennek meqfelelően a kvalifikált szel tenel< ** 3 fiatalok' A lakossá9 érében a 14-30 éves korosztály száma 40 ezer, arányuk növekvő, a dolgozók között lem, tevékenységet végeő értelmiségiek szerepe is megnövekedett. Különösen viszont csökken ,984sben 7578 tő. 27,6%. seti lehetőségeik azonban ezt nem tükrözik megfelelően. A munkához viszonyított kereseti többletük fnltemátosan (ft toftegete( 9 helytállásac eszmei, politikai, erkölcsi állásfoglalása pozitív. csökkent, 1979-ben 31% volt, ma 5-25%, V 56t' tobbletuk folyamatosan Ugyanakkor a korább, időszakhoz képest romlottak önálló élet- és pályakezdés!, otthonteremtési feltételeik A tudományos élet területén dolgozókra nagy hatással volt a Tudománypolitikai Bizottság 1980-as határozata “ert 3 feszultsé9ek- Problémáik növekedtek. a kutatóintézeti hálózat továbbfejlesztéséről. Kerületi kutatóintézeteinkben kezdetben sokat vitatták ennek helyessé- Annak ellenére' ho9y a Tanács 3 törvényben előírt 40%-ot meghaladó mértékben utalt ki számukra lakást önálló gét, de ma már elismerik a fejlesztéssel kapcsolatos döntés szükségességét. otthonteremtési gondjaik kerületünkben is nagyok. Az üzemek, intézmények lakásépítési alapjából a fiatalok részese-Jelentős gondot okoz a káderutánpótlás. Az iparból - a jövedelmi különbségek miatt - nehezen biztosíthatók dése is mindenütt arányuknak megfelelő volt, de az eddig nyújtott különböző segítséget szükséges tovább növelni a szemberek Jelenleg a kutatói utánpótlást a felsőoktatási intézményekből kikerülő ipari gyakorlat nélküli fiatalok Egyre tÖbb üzem' intézmé"y épít a fiatalok kezdeményezésére, vállalkozási készségére. Mindezt anyagiakban is képviselik. E területen sem érvényesül a magasabb iskolai-, illetve szakképesítéssel összhangban differenciált bérezés. fokozódó mértékben ismerik el. Ugyanakkor esetenként átlagbérük elmaradásának mértékét nem teljesen indokolja Életszínvonaluk megtartását csak jelentős többletmunkával tudják biztosítani. Munkájukat nehezíti az is hogy a szakmában eltöltött 9Vakorlati idő különbsége. A fiatalok is egyre türelmetlenebbül hangoztatják a munka teljesíthiányoznák a kozépkáderek, s így felsőfokú végzettséggel rendelkező műszaki, egészségügyi dolgozók vagy tudómémény szerinti megbecsülésének társadalmi igényét. A pályaválasztásnál gyakran tapasztaljuk körükben - elsősorban a nyos kutatok rutin feladatokat kénytelenek ellátni. Általános a kerületi közvéleményben is, hogy az értelmiségi mun- Család hatására' a fizikai munkátó1 val0 idegenkedést. A legkritikusabb helyzetben lévők azok, akik szakmai képesítés kanak .TCS mega r1egfelel0 társadalmi Presztízse. A problémák mellett egyöntetűen pozitívan értékelik hogy továbbnélkÜI á"nak munkába- Többségében közülük kerülnek ki kerületünkben is - növekvő számban - a társadalmi norképzésükhöz a szükséges segítséget mindenütt megkapják. ' mákkal szembenállók. AU *
