Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
Í ményeznek, jeleznek (Budai Tégla, PNYV). A központok és a gyáregységek pártszervezetei közötti kapcsolatra a fejlődés a jellemző. A koordinációs joggal felruházott pártszervezetek a lehetőségeket általában jól használják fel az egész vállalatot átfogó fő kérdések megismertetésére, a legfontosabb feladatok végrehajtásának koordinálására, a kölcsönös tájékoztatásokra. A kerületi pártbizottság az összevonások előkészítésében, a célkitűzések realizálásában tevékenyen részt vett, illetve részt vesz. Esetenként a végrehajtó bizottsági ülés napirendjére tűzte a vállalatok tapasztalatait. Elvi és módszertani segítséget nyújtott több esetben a központi- és a gyári pártszervezetek munkájához, problémáik megoldásához. Az utóbbi években végrehajtott fejlesztések eredményeképpen tovább erősödött kerületünk ipari jellege. A Vili. kongresszus időszakában a kerületi szocialista iparban mintegy 22 ezren dolgoztak. 1966-ban ez a szám kb. 25 ezerre emelkedett. Üzemeinkben továbbra is jelentékeny - bár az utóbbi két év során csökkenő tendenciájú - a munkaerőcserélődés. A csökkenést elsősorban a Munka Törvénykönyve módosítása és az elhelyezkedési lehetőségek részleges korlátozódása idézte elő. Figyelemreméltó, hogy a fiatalok közötti létszámmozgás magasabb az átlagnál. A Munka Törvénykönyve módosítása következtében 965-bcn a PNYV-nál pl. 30%-kal csökkent a munkaerővándorlás, egyes gyárakban azonban a csökkenés eléri az 50%-ot is. A korábbi időszakban sokszor esett szó arról, hogy a gazdasági élet vezetői nem tudnak megfelelő szankciókat alkalmazni a fegyelemsértőkkel szemben. A Munka Törvénykönyve módosítása lehetőséget adott a munkafegyelem megszilárdítására, csak kellő mértékben élni is kell vele. Az elmúlt évek során a munkavégzés üzemi feltételei általában javultak A javulás mértéké azonban vállalatonként erősen, eltérő; van egynéhány hely ahol majdnem stagnálásról lehet beszélni. Normakarbantartási feladatát általában minden vállalat teljesítette. A feszítés jelentős hányada azonban az intenzitás növeléséből származott. Egy-két vallalatnal jelentős belső műszaki- szervezési intézkedést is végrehajtottak, pl a Harisnyagyárban és a Téglagyárban. nnmvra pártlj,Í2°ítságuftk löbb alkalommal felhívta a figyelmet a rendszeres ormakarbantartas fontosságára és jelentőségére, mégsem mondhatjuk el, hogy e teren mindenütt rend van. , Jözponti útmutatás alapján a vállalatok felülvizsgálták létszámgazdálkodásuk helyzetet de keves eredmény született a megtakarított létszám bérével aló gazdálkodásból. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a vállalatok has^'llTrt rt abt!an’ h°gy a mcgtakarított bért az Ígért mértékben felhasznalhtttjak. Ezen túlmenően a vállalatok párt- és társadalmi szervei sem vettek eleg komolyan vagy nem megfelelően értelmezték. A megtakarított létszám beret a tervek maradéktalan teljesítéséért jó hatásfokkal lehet alapbéremelesre, anyag, ösztönzésre, jutalmazásokra felhasználni azon kategóriáknál, ^-----Ifi
