Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
f**»**««*« i- 'SA -dr. Mart os Ferenc elvtára: /Bány.Kut,/ Tisztelt Értekezlet!.. Á magyar bányászat, mindenekelőtt a szilárd energiahordozó- és nyersanyagtermelés műszaki-gazdasági feladatainak megoldásában jelentős szerep hárul a Bányászati Kutató Intézetre. A szén, a különféle ércek és ásványok /amelyek közül, a bauxitot külön is ki kell emelni/ feltárása, kitermelése, a fogyasztásra való előkészítése egyre több olyan bonyolult technikai, technológiai, kereskedelmi, sőt társadalmi, szociális problémát is felvet, amelyek vizsgálata, megoldásuk módszereinek és eszközeinek kialakítása nem nélkülözheti a különféle alap- és alkalmazott tudományok .eredményeinek alkotó felhasználás át. A Bány.Kút.Int. tehát jellegénél io feladatainál fogva tudományos intézmény, 3 a, maga területén elsőrendű szerepe van abban, hogy elősegítse a tudományok termelő erővé válását, s ézzel a már említett bányászati ágazatok fejlődését, a népgazdaság bel- és külföldi igényeken^keresztül jelentkező szükségleteinek kielégítése révén. Ismerve célkitűzéseinket, egyértelműen kijelenthetjük, hogy az Intézetben dolgozó kommunistákra az elkövetkező időszakban nagyon nehéz^feladatok várnak. Az Intézet létszáma Budapesten mintegy 39o fő, Tatabányán pedig kb. 80 fő. Budapesten 75 fő, Tatabányán 15 fő a párttag. Nem lennének nagy méretek ezek, ha termelő vállalatokról lenne szó, a kutató intézetek sorában azonban már jelentős számok. Az sem kevés, hogy az összlétszámra vonatkoztatva a párttagok aránya megközelíti a 2o %-ot., A pártértekezlet anyagának, a beszámolónak úgyszólván minden fejezetéhez, minden bekezdéséhez hozzá lehetne fűzni a saját problémáinkat, munkánk eredményeit, vagy annak gyengéit jellemző megjegyzéseinket .^Nem szeretném azonban szétaprózni gondolataimat és "ezért csak az ideológiai-politikai nevelőmunka egyes kérdéseihez csatlakozom. Azért is tartom számunkra ezt a témakört az egyik legfontosabbnak, mert a kommunista tudósoknak, de a tudományos kutatás területén dolgozó minden kommunistának az úgynevezett gazdasági munkája egyben egy nagyon jelentős szmléletalakitó, tudatformáló munka is, és igy a legszorosabban kapcsolódik az ideológiai nevelés feladataihoz. Valóban a müs'zaki, gazdasági, társadalmi jelenségek elemzése, törvenyszerűségeinek felderítése éa ezek ismeretében új eredmények .kidolgozása, csak a természettudományok és a közgazdaság tudományok ismeretében lehetséges. Ezek alkotó felhasználása sokszor a filozófiai alapok mélyreható elsajátítását is igénylik. A bonyolult műszaki-gazdasági kérdésekben tájékozódni csak szilárd es világos eszmei-ideológiai és politikai szemlélettel, marxista r szemlélettel lehetséges. Nem mindegy tehát, hogy milyen szemlélettel es milyen fokon rendelkeznek ások a kutatók, akik a vizsgálataik eredményeit olyan tanulmányokba foglalják össze, amelyeket sok szakember olvas éa használ. Az ideológiai nevelés érdekében Intézetünkben, az ismert pártoktataai formákon kivül, vagy azok mellett éppen ezért külön, részletesen foglalkoztunk olyan témák tárgyalásával, mint pl. a vallás keletkezése, történelmi szerepe, egyes szocialista birgádok pedig olyan témák tárgyalását szervezték meg, mint pl. a Bólyai-félc , geometria, vagy az Einaten-féle relativitás kérdései és ilyen fizikai, természettudományos, tehát a kutatókhoz közelálló, de lényegében filozófiai témákon keresztül is hozzásegítettek párttagokat es pártonkivüliekét is a mai természettuodmányok marxista-matéria- 1 ista alapjainak jobb megismeréséhez. Ezt a példát csak azért említettem meg, mert a beszámoló arról is szól, hogy a parttagság egy része nem érti meg az elmélet szerepét, nem tanul, stb. Úgy vélem, hogy az elméletet sokszor egészen 5/ . ■— — -— - - . _ ................ « i
