Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
p* y ! ► 1 -a -konkrét, hogy úgy mondjam napi gazda tagi v: -y politikai ké dósokhoz kuttaóítaf \0Zeken keresztül kell tanítani éó elsajátítani. Yátank íaííítata' M f®0? az.üdodo műszaki- gazdasági Jeladatokhoz kell kapcsolni ideológiai ismereteket, illetve ezek oktatását, a marxista ideológia a természet és a társadalom, tehát az anya n niáw n°G?bb td:pveH.yszerűségeinek rendszere. A .valóságból ww tra azonban azt is .jelenti, hogy az elméletet a mai or:~ vetitení Proíi * ? tapiathat(5 valóságon keres-tül kell közvetíteni. Propaganuistáink szamara igy oktatni lehet, hóra- nehezebb vinni ara oftaítaVta* a“Jn^el ^élesebb tömegekhez köztíebb lohot' „ . elmelet kérdéséit. veszünk f9lÜdatok addd?ak számunkra éppen most, amikor aktivan rőazt, if? ,df UJ t_a-.das.-,gx mechanizmus előkészítésében. a he^ámolóval ott, ahol azt mondja, hogy bár a gazdasági ennek ta??! °ddÍ£ iataokoldallian indokoltuk, ta-tozik° taL való megertstese meg a jövőbeni feladatok közé .a.tozik. a^rintem mostamar nagyon surgeáő lehet - szélesebb körben íz* 5 mochan1smus reformjáról úgy is beszélni, hogy via rondtaPod"? Saferint a? alW reformjával, a felépitméní, aPudat, u 1.9Haol.koo no, bizony os rei omrji „ra, f e ilesztésóra ira t' rri-'®- PnV ?®áüük " kommmuni s,t áfcna k - az emberek gondolkodásának fe Hődé alt is formálnunk, siettetnünk kell. Meg kell értetni, hogy a gizdastai mechanizmus nem "mechanizmus", nem valamilyen "gépeset# hanem époén az emberek közötti viszony Ui- tulajdonképpen tehát az emberek a aSadFzértafontoq°ZOtta k?Ü#o.latok reformjára, fejlesztésére törek•elsai'titáaa r?IhYl ^eotugxai-eszwji munka» az elmélet? és annak n YÍ f í m ebben latjuk a kommunista kutatok., tudományos munkások legfontosabb feladatainak egyikét. . Ma a koolaj- és földgózbányáazaton kivül a szilárd ásványok közül a f llf eíéai?ef ?! el ? ipari.áavan^i anyag termelési erőteljesen ái/áa ilkái -V?n- á rfnbM. á9zat .tagnál, sít m kissé .I5?? 4 , í . M f?1 a 3zentsrmelest. A széncsaták, ideién is nehéz rai'tata Sí®fellett megoldani, de buzdítani mindig/ szimpatikusabb | feladat, mint fekezm. Ebből, a helyzetből fakadnak a bányászatban I£1áozo kommunisták szamara és különösen a kutatók számára, de nem d0ls°ZÓ kommunistáink szárvobb futteL? 3 '0 í1 különleges feladatai. S ezek csak még naiában lesznek megoldhatók^ °many°3 M Sjakoriati ismeretanyag birto-Olyan újfajta kutatási témákat kel], kidolgozni, amelyek nemcsak ezv► érintik ' ta^p^ra*' egy“9^ különleges részletprobléma megoldását^ ► . intik, „anem egy-egy- egesz szenmedence, az üzemek epés? csoport4'5- nak komplex visosjüstót igénylik. Az ilyen kutatási célt fsátaS “PllXAT'f*?—11 ? termelés olyan optinatlzáláaa, ' ^ ' á lochnologiai, mind gazdasági szempontból a legkedvezobb eredménnyel jár. Miközben igy a társadalom szükségleteinek kielegitesere törekszünk, a felszabaduló munkaerő, az eSerekeíSlhételmü*fpileszt “ Vállalkozni kell. Ilyen módon a bányászat maiéívoítü odlGszteae me& mkabb politikai kérdés, mint bármikor eddig f zltt^ekbő^^dódní^33' fS}- funka általános érvényű feladatai köítaJr. 5 i ' i • különleges problémáink. A.tudomány teriinlíeti ése°TMá?n r f ?aí el°? kel1 íáwi a szocialista épités el-5h ■ ■ - - - . ^ |
