Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
i . - 3+ -I Ebéd szünet. Pullaj Árpád elvtárs, a MSzMP KB osztályvezetője: Tisztelt Küldött Elvtársak! Sajnos abban a helyzetben vagyok amikor felszólalok, hogy a kerületi PVB tevékenységét megfelelő pontossággal nem ismerem. Azonban olyan a beszámoló, hogy mégis, illetve még olyan pártmunkás is, aki nem ennek a kerületnek a területén dolgozik, reális Ítéletet tud alkotni önmagának is, és hozzá tud szólni a kerületi tevékenységhez is. Égy gondolatot vetnék fel a Pártértekezletnek, amely néhány vonatkozásban a K.B. álláspontját körvonalazza, s ez a pártegység megitélésénak kérdése. Azt hiszem, a mi pártunk tagjai, a kommunisták, nyugodt lelkiismerettel büszkék lehetnek arra, hogy a VIII.Kongr. óta, a mi pártunk - bonyolult körülmények között - történelmi hivatását teljesítette, azaz szilárdan szervezi a szocialista társadalom építését. Miért képes a bonyolult helyzetben pártunk e hivatását betölteni? Azért, mert ideológiailag, politikailag a mi pártunk egységesen, szervezetten és fegyelmezetten lépett fel az elmúlt négy évben is. Ez a megállapítás, hogy a rni pártunk szervezett erőként lépett fel, ellentmondásban van-e a beszámoló 4.oldalán a 2.bekezdésben írtakkal?- "Az irányelvek megvitatása is rávilágított, hogy párttagságunk egyrésze nem tud megfelelő következtetest levonni a társadalomban végbemenő változásokbó. Rövidebb időszakra gondolja a szocializmus teljes felépítését. Gyorsabb és rohamosabb előrehaladást látna szívesebben - ezért találkozunk türelmetlenséggel. A társadalom osztályszerkezetében végbemenő változásokból helyenként nem tudják levonni a megfelelő következtetéseket a napi munkára vonatkozóan." Tulajdonképpen más megfogalmazásban vagy ehhez hasonló megfogalmazásban pártunknak a tagjai között ez a gondolat a legkülönbözőbb formákban felmerült. Mégis azthiszem egyetért a pártértekezlet azzal, ha azt mondom, hogy az előbbi megállapítás, az t idézett szövegnek, egyáltalán nem mond ellent. Ha úgy^tesszük fel a kérdést -nagyon őszintén-, hogy valóságosan most —Ó3 az elmúlt években- a pár^gysége hogyan, miképpen all, egyértelműen a következőt lehet rá válaszolni, - hogy a mi pártunkban a párt politikai fő-vonalát illetően, a párt politikájának alapkérdéseit érintve, nyugodtan mondom abszolút többségben egység van. Azonban az egység fogalmát mi sem érthetjük ^ valami abszolútnak, hanem itt is tulajdonképpen azt a lenini tanitást kell elfogadnunk, Hogy a párt egységéért nap mint nap harcolni kell, hogy a ]cárt egysége soha nem adott - még a kommunista pártban sem. A párt meggyőző, érvelő, magyarázó tevékenységére van szükség, hogy tagjai ezeket az uj jelenségeket vagy uj helyzeteket meg tudjál: érteni. /jkv.: Kov./ Ugyanakkor amikor azt mondjuk, hogy a párt politikai fővonalában a mi pártunkban abszolút egység van, nem mondhatjuk azt, hogy a^pártunkban nincsenek egyesek, akik a pártunk poli- i tikájának rész-kérdéseiben más következtetésre jutnak, mint általában a többség. Pl: a kerületi PB vagy a KB következtetései. Mégis, pártunkban vannak /és ezt tudomásul kell venni, mert ha nem vennénk tudomásul, akkor hazudnánk önmagunknak/, akik részkérdésekben nem értenek egyet. El kell ezt ismernünk, még akkor is, ha ezt nem hangsúlyozzuk. Vannak olyanok is, akik a teljes jóindulat, a párt féltéséből vetnek fel x- y kérdéseket; abban semmiféle rosszindulat nincs, hogy van pl. olyan, hogy a szövetségi politikát vagy a pártonkivüliekkel való viszonyunkat még nem értette meg mindenki. , i . / . KG P’ w—■iimiiiiii i v. ■p p '
