Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
tata.#/#/.;;.' . ,, /:/#;/ #/#. .ta #/rt#®/ pp |f |i ■ 1 jTfí /. |Bj^ Helyenként a beavatkozás azt eredményezte, hogy csökkent az egyszemélyi felelősség, a gazdaságot kollektiven akarták vezetni. Nem mentheti felelőssegünket az sem, hogy erre a munkastílusra sarkaltak felsőbb partszerveink, amikoris felelőssé tették pártbizottságunkat pl. a Házépítő Kombinát, az MMG szekszárdi, a BRG kecskeméti, a PNYV szegedi és óbudai beruházásaiért. A kerületi pártbizottság gazdaságszervező tevékenysége - a gazdasági feladatokkal való közvetlen foglalkozása - a VIII. kongresszus utáni években a napi munkában annyira előtérbe került, hogy bizonyos mértékű egyoldalúság jellemezte a pártbizottság és az apparátus tevékenységét, ami kihatott az alsóbb szintű pártszervek munkájára, munkamódszereire is. 1965-ig a választott testületek ülésein és a taggyűléseken zömmel termeléssel kapcsolatos napirendeket tárgyaltak. Az üzemi pártszervek tevékenységében általános volt a termelési kérdésekkel való közvetlen foglalkozás, a direkt-módszer. Mindez a különböző szintű gazdasági vezetők egyszemélyi felelősségének elmosódása irányába hatott. Általánossá vált, hogy a termeléssel kapcsolatos különböző helyi intézkedésekért vagy azok egy részéért a pártszervek osztoztak a közvetlen felelősségben. A termeléssel kapcsolatos politikai, mozgalmi feladatok nem kaptak kellő hangsúlyt, sokszor nem mentek tovább az általánosságoknál. A pártszervezetek nevelő tudatformáló munkájára, a pártélet belső kérdéseivel való foglalkozásra kevés idő, erő és figyelem jutott. Pártbizottságunk már 1964-ben érzékelte, hogy a gazdaságszervező munkánk eltorzult. Jeleztük is, hogy háttérbe szorult az ideológiai, politikai, erkölcsi nevelőmunka, de csak 1965-ben mertünk határozottabban szakítani e hibás gyakorlattal és tereltük e fontos tevékenységet a helyes útra. Ma már jobban, sokoldalúbban foglalkozik a kerületi pártbizottság és a pártvezetőségek többsége a gazdasági szervezőmunkával. 1966 eredményei fémjelzik ez irányú munkánkat. A párt gazdaságszervező munkájának, az új mechanizmus bevezetése után új elemekkel kell gazdagodnia. Pártbizottságunknak feladata lesz, hogy gazdasági szervezőmunkáját az új követelményekhez igazítsa. ’ F NÉHÁNY SZÓ AZ ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUSSAL KAPCSOLATOS NÉZETEKRŐL í I A gazdasági mechanizmus reformjáról szóló vitákban általában egyetértés nyilvánult meg a reform szükségességét, gazdaságirányításunk korszerűsítését illetően. Egyes véleményekből azonban meglevő szocialista vívmányaink féltése csendült ki. A határozat megjelenése után illetve azé témából tartott pártbizottsági ülés és titkári értekezlet után kerületünkben is pártnapokon, csoportos beszélgetéseken tárgyalták a tennivalókat. E megbeszélések tapasztalata azt mulatja, hogy a reform értelmezése riiég nem minden vonatkozásban egyértel-
