Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
nmen tisztázott. A reformmal kapcsolatban a feladatokat sokan csak gazdasági kérdésnek tekintik. Mások mindent megoldó „csodaszernek” gondolták- A helytelen nézetekkel szemben határozottan fel kell lépnünk. Bizonyítani kell, hogy politikánk legfőbb célja továbbra is a szocializmus felépítése. E politika megköveteli a munkásosztály hatalmának állandó erősítését, a párt vezetőszerepének növelését. Világosan látnunk kell, hogy a gazdaságirányítási reform megvalósítása, népgazdaságunk sikeres továbbfejlődése döntő mértékben pártszervezeteink, az összes kommunista politikai és szervező munkájától függ. A pártszervezetek gazdaságszervező tevékenysége ha egyenetlenül és nem is mindig megfelelő módszerekkel alapvetően betöltötte azt a szerepét, amire a szocializmus építésének eddigi szakaszában hivatott volt. Kialakultak olyan helyes módszerek, amelyeket már a gyakorlat igazolt. Ezeket az új r irányítási rendszer bevezetésénél továbbra is fenn kell tartani és az új helyzethez igazítva, újabb vonásokkal kell gazdagítani. Nagy erkölcsi tőkét és segítséget ad a munkások Tokozott bevonása a vállalat, az üzem, a műhely vezetésébe. A reform során erősödik, tartalmában fejlődik a szocialista demokrácia. Érdemi érvényesülésének egyik fontos feltétele a döntési jogkör nagyfokú decentralizálása. Az önállóság révén nagyobb lehetőségek vannak a vállalatoknál a kezdeményezésre, de ugyanakkor a vezetők felelőssége is a mainál nagyobb mértékben nyilvánulhat meg a dolgozók előtt. Ennek a változásnak velejárója lesz, hogy a dolgozók ellenőrzése a helyi vezetők felé érdemibbé válik, növekszik befolyásuk a helyi ügyekben. Azt szeretnénk, hogy a szocialista demokrácia ne csak következménye legyen az új gazdasági mechanizmusnak, hanem alakítója is, visszahasson a gazdasági vezetésre, általában a gazdasági munkára. A vállalati önállóság számos ötletet és elképzelést, javaslatot szülhet az egyes dolgozók részéről. Erősíteni kell azt a légkört, hogy dolgozóink bátran vessék fel gondolataikat. Gyakori az aggály, hogy nem csökkenti-e a párt vezctőszercpél az új gazdaságirányítási rendszer. Vannak, akik úgy vélik, hogy a pénz és a piaci viszonyok központi helyre kerülésével másodrendűvé válik a termelés politikai, emberi tényezője és emiatt a párt tevékenysége is. Ez a vélemény a dolgok félreértésén alapul. A nagyobb önállóság, a nagyobb döntési jog megnöveli nemcsak a gazdasági vezetés, hanem a pártszervezetek felelősségét és hatásköréi is. Teljesen egyértelmű, hogy a helyi döntések meghozatalánál a gazdasági vezetés ) • mcgiiikáhh fog támaszkodni a pártszervezet erejére. Az új mechanizmusban nemcsak a gazdasági vezetők vizsgáznak, hanem a pártszervezetek is: hogyan tudnak megfelelni a nagyobb önállóságnak, hogyan t tudják mozgósítani a dolgozókat tíz új feladatok végrehajtására. A legtökéletesebb mechanizmusban, a legjobban átgondolt intézkedésekben is lesznek Jdbúvók, érvényesülhetnek káros tendenciák. Ezek elhárításában ü 404
