Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/6)
1969-10-29
tárták az intámény legfőbb gondjait, most azonban már a vezetői munkájáról, elképzeléseiről is számot kell adnia. Nagyobb problémát jelentett és azokban az iskolákban, ahol az igazító nem kommunista megállapítható, hogy ahol az alapszervezet az iskolában van, a bizalom és kölcsönös megbecsülés alapján együttműködtek* ott szívesen vállalta az igazgató a beszámolást, és az alapszervezet is segítő szándékkal fogadta. A bírálatok igy az egész iskolai munkára vonatkoztak és a munka további javítását szolgálták. A legtöbb iskolában az igazgató megértette, hogy itt nem a párt titkát és az Igazgató elsőbbségéről van szó, hanem a jobb és eredményesebb munkáról. Az alapszervezetek tagjai egy-egy iíyen beszámoltatás után jobban bele láttak a vezetők gondjaiba és a sokszor népszerűtlen intézkedések mögött a problémáik sokaságát értékelték. így könnyebbé vált a kommunisták agitációs munkája is a pártonkivüli dolgozók között. Nemcsak az altalános politikai helyzet / kül-és bel / ismertetését vállalták szívesen, hanem az iskolai mindennapok gondjai aismertetésébe is szívesen bekapcsolódtak. Mert mindennapi gondjaink csak látszólag belső problémák, legtöbbjük országos gonddá terebélyesedik. A IX. Kongresszus határozataiban a kulturális feladatok között szerepelt az oktatási reform keretében a középiskolákon belüli arányok megváltoztatása a szakközépiskolák javára a gimnáziumokkal szemben. Kerületünkben ez nagyobb zökkenőket okozott a szülők körében, mert a kerület szociális összetétele következtében a tanulók a gimnáziumok felé törekedtek nemcsak az egyetemi továbbtanulás érdekében, hanem a szakközépiskolai érettségivel nem biztosított élhelyezkedési kilátások miatt. Helyes intézkedésnek bizonyult a szakközépiskolák fejlesztésem de a következő időkben nem a további szélesítésié hanem a meglévő iskolák anyagi és személyi feltételeinek javítására kellene törekedni. Ez a feladat közvetlenük érinti az iskolák belső helyzetét, a belső káderkiválasztás munkájában. A IX. Kongresszus határozata alapján az iskolák pártszervezetei nagyobb beleszólást kaptak a káderfejlesztésbe. A legtöbb iskolában a pártalapszervezet és az iskolavezetés együttműködik a káderek kiválasztásában. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az igazgató véleményét a párttitkár elfogadja, hanem abban, hogy az egész alapszervezet ügyévé válik egy-egy továbbképzésre, más beosztásba kerülő pedagógus munkájának megvitatása. A kerületi tanács oktatási osztálya is kikéri az iskola vezető véleményét és a jó vezetői munkastílus bizonyitékai azok az iskolák, ahol a vezető a kiválasztás alkalmából az alapszerv véleményét is kikéri. Ez pedig nem elsősorban csak a titkár véleménye* Persze az uj pedagógusok kiválasztásában nemcsak az igazgató, hanem az oktatási osztály kezét is megköti az a körülmény, amely már több sajtóorgánumban is foglalásra került, ho^y a fiatal pedagógusok elkívánkoznak erről a pályáról* Még a rózsadombi iskolákban is nehéz pedagógust kapni, akkor, amikor az egyetemi és főiskolai képzésben megfelelő szemben vesznek részt. Ez a kérdés, már távlataiban ismét országos problémává válik a már Ismert anyagi, lakás, pedagógus tultahelés körülményei miatt. Az eddigiekben többször hangoztattam, hogy az iskola vezető és az alapszerv viszonyáról van szó és nem csupán a vez. és a párttitkár . / . f r jf } ~ 4 -
