Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/6)
1969-10-29
, r közötti együttműködésről, mert ezen alapszik az iskolai pártszervezetek demokráciája is. Annak a megbecsülésnek alapja, amelyben iskolánk pártszervezete a páitonkivüliek részéről élvez az, hogy a taggyűlések sokszor órákig tartó vitája után a tantestületben egységes véleménnyel áll ki az alapszervezet minden tagja a meggyőződése mellett. A felsőbb páitszervektől előirt anyagok ismertetése a pedagógus alapszervekben talán lassabban kerülnek a párttagok elé, mert a szervezeti élet kereteit is csak nagy nehézségek között lehet fenntartani. A legtöbb pedagógus ugyanis váltott műszakban tanit, a titkár nemcsak nem függetlenített, de még órakedvezménye sincs, szinte kapkodva kell egy-egy alkalmas rövid időszakban összehívni az alapszervezet tagjait. A leggyakrabban azért, kell abbahagyni a taggyűlést, mert órára kell menni. DéneB Antal Elvtárs : Egy nagyon érdekes kérdéssel kiván foglalkozni, ami mindannyionkat érdekel. A Kongresszuson és Kovács elvtárs beszámolójában is volt szó az életkörülményekről ós a kongresszus után mindennapi életünkben egyik legfontosabb kérdés. Kovács elvtára elmondotta, hogy különböző számokat a kongresszus jóváhagyott, erről kiván beszélni. Igen nagy gondunk a lakáskérdés. A Kongreszusi anyagban már a harmadik 5 éves tervben 3oo ezer lakás megépítését terveztük, és 317 ezer lakást fogunk felépíteni ez 6 %-al több, mint a tervezett. 100 ezer állami erőből épült lakást* ezt 11 ezerrel fogjuk túlteljesíteni és a magán erőből épülő lakásokat is. Az elmúlt évek számait ha vizsgáljuk 1968-ban kiugró volt a lakásépítkezés száma, mivel 1967 evben kiderült, hogy az építési anyagok árai megváltoznak. Nemzeti jövedelemmel kapcsolatban, az életszínvonalat 19,21 %-ra terveztük és 24 %-ra teljesítettük túl az irányelveket. A reál jövedelem százalékát is túlteljesítettük. Ha ez igy igaz, akkor ez hol jelentkezik, mert nem érezzük. 6 %-on alul igen nagy a szóródás. A reáljövedelem kivetítve családokra 9 % -nak 30 % között, 27 %-nak 1- 30 % között, 32 %-nak 1- 10 % között, A munkások ós alkalmazottak jövedelme a családok kétharmadát érinti, mintegy 67 %-ot tesz ki* r A fenti szóródás mellett van egy másik tényező is amit érzékeltetni szeretne# Megkérdeztek több mint 4ooo családot, hogyan reagálnak erre. Elmondták, hogy a 3 és 5 % növekedést tény legesen nem érzik, véleményük szerint ennek 5 % felett kellene lennie. A másik hasonló probléma az átrendezés. Miután a lakosság nagyrésze jövedelemből és , ezért a változtatásokra igen élesen reagál. Amikor árváltozásról van szó, az életszinvonal emelkedését féltik. Ez az egész világon egy vitatott kérdés • Nem azért vitatott, hogy kevésbé tükrözi a valóságot, nem azért vitatott mert más beállításba vannak, hanem azért, mert sajátos megítélés érvényesül itt az áraknál is, elsősorban az árváltozásoknál sokkal több az árváltozás, ill. árnövekedés, mint a csökkenés. • / • : ■ l 'P \ w 5 V _____ _____
