Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.7.a/6)
1958-02-04
> • “6 " nek? Hiszen azt le kell szögeznünk, hogy a jugoszláv elvtarsak nem ellenségek, 1948-ban sem voltak azok. Azonban az is kétségtelen, Hogy pld. Kardel anarchizmusa már több esetben nyilvánvaló volt. Pld. 1956-ban felénk: miért nem támaszkodunk a műnk-istanás okra, miért támaszkodunk a pártra? Vagy a szovjet beavatkozás értékelése: az első hiba volt, a második elkeülhetetlen. Mi megmagyaráztuk ebben a kérdésben a véleményünket és azt is, hogy a magyar ellenforradalmárok részben ugyanazok voltak, akik annak idején jugoszláv embereket is gyilkoltak. Másik dolog, mi elmondtunk már egyet-mást a személyi kultuszról. Hát ha valahol van személyi kultusz, akkor Jugoszláviában van. Nem ellenségek, de elvi és elméleti téren vannak különbségek köztünk. Ilyen pld. az, hogy azt állítják, hogy a Marxizmus-Leninizmus klasszikusai elavultak és tovább kell őket az ő módszerükkel fejleszteni. Az ő véleménye arról az, hogy ő mind a mainapig használja és tanulmányozza a Leninizmus alapjai oimü munkát, mert és továbbra is fogja, amíg ennél jobbat nem irnak, de jelenleg még a klasszikusoknál ez a helyzet és ezt el kell fogadni. A Jugoszláv elvtársak a konkreszzuson is azért estek ".két szék közzé" mert a kommunisták a program tervezet után nem képviseltethették magukat, a kongresszuson elhangzottakkal nem érthettek sok mindben egyet a szoc.demek sem értettek egyet, mert nekik még igy is túlságosan baloldali volt és előzetes letartóztattak egy 8© éves öreg szoc-dem embert és igy megsértődtek a szoc.demek is, azok sem mentek el. Ami a M-L tovább .fejlesztését illetti: A XX. kongresszus határozatai ma/ is nemcsak élnek, hanem hatnak is, A Kinai elvtársak a magú® részéről is igen sokat tettek hozzá a társ. tudományokhoz, azonban a jugoszláv elv társak elvi álláspontjaiban ő - a régi szociáldemokrata - kétséget kizáróan megtalálja a régi szoc. dem. nézeteket. Mi ezeket a nézeteket jol-rosszul leküzdöttük, ők még nem. Pld. a program tervezetben egy szó sem volt a Szovjetunió felszabadító szerepéről, a konkresszuson már volt, de ez már harc eredménye. Felmerült a Jaltai konferencia is. Itt az a helyzet, hogy Rooswelth okos ember volt, aki tudta, hogy a háborút csak a Szovjetunió nyerheti meg és tudta, hogy le kell ülni tárgyalni az ilyen nagyhatalommái. A jugoszláv elvtársak nem értik, hogy ha ,1956-ban mi megbuktunk volna, ók is velünk buktak volna és nem értik azt sem, hogy nem lehet évekig abból a hibából élni, amit ellenük 1948-ban valóban elkövettek. /Sztálin-Rákosi/. Elment hozzájuk a szovjet küldöttség,' elmentünk mi is és elismertük, hogy hibát kiváttunk el és elmentünk most mi mégegyszer, azonban a harmadik találkozónak: Budapesten kell lennie. Azonban a továbbiakban is együtt kell működni a jugoszláv elvtársakkal állami vonalon és igyekezni kell őket meggyőzni partvonalon, nem szabad semmiesetre sem az imperializmus karjaiba kergetni őket. Komprumiss; iumot azonban soha nem szabad kötni. A Komrnunisfct cikke korrekt cikk és ezt a hangot kell nekünk is megtartani. Az informáltsághoz nem csak az tartozik, amit igy aktíván kapunk, 0 maga is sok mindenről értesül újságokból folyóiratokból vagy rádióból. Többet kell tanulnunk, olvasni és fejlődni és állástfoglalnunk. Ne gondolják az elvtársak, hogy pld. a Berlini útja a delegációnak könnyű volt. Ott is tudni kellett, hogy hol mit kell és Tehet mondani. A külpolitikai kérdésekben a fősüly a világbéke érdekében tett erőfeszítés. Ha Hruscsov elvtárs beszédeit áttanulmányozzuk, láthatjuk a dialektikus vonalvezetésen egy nagy ideológiai csata kifejlődését.
