Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.7.a/6)
1958-02-04
\ Azonban itt most n hány felszólaló nem egeszen egészséges modon ’ vetette fel ezt a kérdést. Az, hogy milyen gyorsan adható ki az információ igen bonyolult és sok mindentől függő dolog. Ilyen az is, hogy Kelen elvtárs nem tájékoztathatta volna a jelzett alkalommal az ott lévő párttagokat a jugoszláv találk zásrol, mert ő sem tudott róla. Ez úgy történt, hogy ök jöttek NDK-ból és másnap indult Kádár elvtárs Jugoszláviába, a kormány delegációval. Ezen a találkozón a jugoszláv elvtársak nagy lépést tettek felénk, elismerték, hogy a munkástanácsokkal kapcsolatban 1956“57~ben nekünk volt igazunk, azonban pld. a Nagy Imre ügyben meg kellett mondanunk, hogy ez a mi ügyön] Egyébként nem szokásos a nemzetközi diplomáciában sem, hogy mindenkinek az orráráa kössük, hogy a vezető államférfiak pontosan mikor u— taznak. De nem lehetett a jugoszláv látogatással és a konkresszussak kapcsolatosan korábbi időpontban tájékoztatót adni azért sem, mert amikor Kádár elvtársék elmentek, még nem volt lefordítva a 240 oldalas kongresszusi program és igy csak a visszajövelük után értesültek annak tartalmáról. Ezzel kapcsolatosan mi voltunk a legnehezbb helyzetben. Kétségtelen volt, hogy nem lehetett elmennünk a konkreszszusra, azonban nem lett volna helyes, ha ezt legelsőnek miiryi lvánitjuk ki. Hogy ez mennyire nem lett volna helyes, azt bizonyltja az is, hogy a"Szabad Európa" napokon keresztül szidott bennünket, hogy na mi lesz, mikor nyilatkozunk már? Hogy miért "rohant" ki Rankovics? Hruscsov elvtárs azon fejtegetésére reagált, amiben azt fejtegette, hogy a jugoszláv elvtársak könnyen a két szék közzé eshetnek. Bármilyen fontos is az információs munka, le kell szögezni azt, hogy nem szabad engednünk az emberek szenzáció hajhászásának. Hogy a párt vezetői mennyire szükségesnek tartja a gyors információt, az bizonyltja ez a tájékoztató, amit most május 1 előtt is megtartunk. Azonban meg is kell tanulnunk azt is,hogy mikor milyen választ kell adnunk. Tőle pld kérd/ezték, hogy mi lesz Mindszentivel, meddig marad az Amerikai követségen. Azt felelte: 2 dolog lehet, ha kijön, azonnal letartóztatjuk, ha^nem akkor ott fog meghalni. Különbséget kell tenni hogy aki kérdez azért kérdez, mert ő kiváncsi a feletre, vagy mert valaki, valamiért kérdeztet/i vele tőlünk. A kommunistáknak erre is kell gondolniuk. Tőle is kérdezték mór provokációs céllal, mikor még ez igen cgő kérdés volt, hogy mi a véleménye a szovjet csapatok kivonásáról és nyugodtan azt mondta, hogy nincs véleménye. Most nem szabad engednünk, hogy a reakció központi kérdéssé tegye a jugoszláv kérdést. A K.V. ülést már régebben akarták összehívni, csak a zsúfolt teendők miatt nem került előbb sor rá. A II. kerületi aktívát azért hívták f össze, mert a párt számit a II. kerület vezető kommunistáinál támogatására és bizik bennük. A K.V. ülésnek az^is feladata volt, hogy a szovjet elvtársak véleményetükrében megvizsgáljuk a munkánkat. Hruscsov elvtárs Mostkvai beszéde nekünk is meglepetés volt. A ex dicséret, amit az MSZMP kapott, nei - csak a vezetőknek, hanem a tagságnak is szól. Visszatérve a magyar-jugoszláv viszonyhoz meg kell mondunk, hogy álla i vonalon nincs probléma és maga Tito elvtárs mondta, hogy a magyar-jugoszláv kapcsolat további erősítése Jugoszlávia érdeke. Párt vonalon raás^a helyzet, mert nem engedhetünk elvi kérdésekben. Ilyen az a felvetés, hogy a kommunista pártpok nem monopolizálhatják a kommunisba való eljutást, az egyenlőségi jel a két katonai szövetkezés között, hogy a kapitalizmusban az ip,erialista állam egyformán k rlátok közzé szorítja a kisembereket és a tőkést, hogy a szocialista állam gátjává válik a fejlődésnek. Felmerül a kérd s mi az oka ezeknek a felvetésekt Á i —*: l
