Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1988-09-08

A jelenlegi gazdasági helyzetben az anyagi érdekeltség lényege a feladat komplexebb és célravezetőbb meghatározása lenne, amely biztosítaná a vezetők szemléletváltozását ée a követelmények növekedését, illetőleg az ahhoz igazodó értékelést ia*

A feladatok meghatározásánál nem veszik eléggé figyelembe e gazdálkodó szervezetek eltérő aajátosságait sem. Nyilván más feladata van, máéra kell ösztönözni egy kutatóintézetet, mint egy gyártási tevékenységet folytató vállalatot.

Az érdekeltség terén általános alapelvként leszögezhető, hogy mind a vezetőknek, mind a beosztottaknak a havi alapfizetésért CT jól kell dolgozni. További anyagi juttatás, csak magasabb teljesítményért járhat, azért azonban meg kell adni az ellenszolgáltatást.

Ha tehát a teljesítményhez nem lineárisan kapcsolják az anyagi ösztönzést, az a csúcsteljesítmények elsimítására ösztönöz.

Máa kérdés, hogy ellenkező esetben a gazdálkodó szervezetek vezetői a társadalmi tűrőképességet meghaladó anyagi javakhoz juthatnak. Úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben nem a feleő korlát alkalmazása a helyes, hanem a mértékek általános csökkenj tóee, vagy a kitűzött feladat mércéjének felemelése.

A gazdálkodó szervezetek nagy részénél a vezetők anyagi ösztönzését behatárolja a felettes szervnél /pl. minieztóriumok/ dolgozók jövedelme. Ez adott esetben feszültségforrás, mert nem ' ösztönöz kiváló teljesítményekre.

Általában jellemző, hogy a vezetők jövedelme nem áll megfelelő

arányban a beoeztottak jövedelmével.

Az elsőszámú vezető ée a vezetőtársak anyagi érdekeltsége általában azonos. A különbözőség csak abban rejlik, hogy a vezetőtársak a gazdálkodó szervezeteknél betöltött szerepük,

\ munkájuk szerint konkrétabb feladatokat is kapnak. A feladat

telje8ltésének ellenőrzése minden gazdálkodó egységnél a mérlegadatokra támaszkodik.

í # c K j

i ^ I

m

g

£- 2 -