Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1987-07-16
f .hHHHHHHHHIHIHHHHIIIH ___________ I 1 F e !< et o oivtárs szóbeli kiég ószít őj o i A felmérésbe bevont gazdasági szervezetek köre bővült r Filmvállalatokkal, a COMPORGANNAL, és a jelenlegi felmérésből kihagytuk a Budai Fodrász Szövetkezetét. A felmérésnél a következő taktikát követte a GPMB: Ahol a GPMB a szervezet nagysága és n kérdések jellege alapí ján szükségesnek tartotta, egy 3 oldalas témavázlat alapján történt a beszélgetés. A többi intézménynél egy szőkébb, 5 kérdésből ál.ló témavázlat segítette a mbiz. tag munkáját. A VB 1987. március 18-án tárgyalta az 1986. évi beszámoló taggyűlések tapasztalatait, ahol az 1986. novemberi KB határozat feldolgozásáról is elszámolás történt. A jelentés megállapította, hogy " a párt szervezetek nagyobb része helyesen ítéli meg a gazdaságban betöltött szerepét, rí lehetőségeit. Vannak viszont olyan pártszervezetok, ahol a gazdasággal kapcsolatos tevékenység a gazdasági vezetők beszámoltatásában merül ki. " A GPMB tapasztalatai szerint a pártszervezetek folyamatosan figyelemmel kísérik a gazdálkodás főbb elemeinek alakulását, de továbbra is változó a párt szervezet szerepvállalása a gazdaságpolitikai célok helyi érvényesítése tekintetében. Azoknál az intézményeknél, ahol belső zavarok mutatkoztak, a pártszervezet megújuló készsége bizonyítható, érzékelhető volt /Ganz, Produkturg/. A többi párt szervezetnél ez a megújuló készség inkább a szubjektív feltételek, a személyi adottságok következtében volt tapasztalható következetesebb gazdaságpolitikoi munkában, jól tervezett és következetesen végrehajtott napi politikai tevékenységében. A jelenlegi felmérés nem vőg| zett tételes elszámoltatást a pártszervezet gazdasággal összefüggő tevékenységéről, bár a részjelentésekben látható, hogy a KB novemberi határozatából adódó helyi feladatok kidolgozásában, a helyi célok meghatározásában több pártszervezet kezrí demányező szerepet vitt. A helyi intézkedések, melyek a stratégia át tötfín tósó bon a munr kafegyelem javítására, az export-orientáció erősítésére, a mif nőségi munkavégzésre, a költségérzékenység növelésére vonatkoztak, adott szabályozórendszeren belül valósulhatnak meg, ezért hatásuk csak a vállalati érdekeltségen ós nz egyéni érdekeltségen keresztül érvényesülhetnek, ezért sok esetben torz uInak. i Nagy jelentőségűek a munkaidőalap védelmére tett intézkedések. A gazdaság stabilizációja csak fegyelmezett ós eredményesebb munkavégzéssel biztosítható, ezért a gazdálkodó szervezetek felelőssége e toron is nőtt. A munkavállaló felelőssége természetesen ezzel egyező, de az egyénekből fakadó igyekezet e téren nem érzékelhető - ellen - érdekeltség tapasztalható. /? | —_——----------------- — J |
