Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1982-05-27
)- II -a./ Elmélet és gyakorlat egyéégének erősítése A jelenlegi nemzetközi és belpolitikai, gazdasági helyzetünk, illetve gyakorlatunk az elmélettel szemben annyi újat produkál, aminek megértetése és elfogadtatása komoly erőfeszítéseket követel tanárainktól. A hallgatók jelentős részénél az elmélet mint egy különálló valamiként jelenik meg a maga problémátlanságában a fejekben, de ha a konkrét tapasztalatok oldaláról vetődnek fel a kérdések, akkor nem tudnak eljutni az elméleti magyarázatokig, nehezen tudják összekapcsolni a kettőt. A közvetlen társadalmi és munkahelyi tapasztaltaik számukra egy másik világ, mely nem felel meg az elmélet megfogalmazásainak. A foglalkozások őszinte, nyilt légköre lehetővé teszi, hogy a vitában a tanárok bebizonyítsák az elmélet és gyakorlat összefüggéseit. A hallgatók a tankönyvekből a szocializmus építéséről egy leegyszerüsitett, problémamentes képet kapnak, és ezzel szembe állítják saját tapasztalataikat. Ennek során a szocializmus féltését kifejező probléma-felvetéssel találkozunk, nem fordult elő rosszindulatú, hangulatkeltő, pejoratív megnyilvánulás. Ez képezi alapját annak, hogy tanáraink bebizonyítsák, hogy a problémák, az ellentmondások a szocializmus szükségszerű velejárói, amelyek nem az alkotó elmélettel, hanem azok dogmává merevitésével vannak ellentétben. Ezek a problémák különösen erőteljesen jelentkeznek például a szocialista közösség problémái; a nemzetközi kommunista mozgalom egysége; a gazdasági mechanizmus folyamatos fejlesztése kapcsán. b./ A történelmi szemlélet alakítása E célkitűzés tervszerűbbé tétele érdekében e tanévben felmérést készítettünk, illetve több éves tapasztalataink alapján értékeltük a hallgatók történelmi szemléletét, a történelmi események ismeretszintjét. A felmérés azt mutatta, hogy a történelmi eseményeket a hallgatók nagy része nem tudja időben elhelyezni, a történelmi személyiségeket sem nagyon ismertik. Különösen élesen jelentkezik ez történelmünk közeli időszakára. Ugyanakkor tapasztaljuk azt is - különösen az elmúlt 1-2 évben, - hogy a hallgatók érdeklődése a közelmúlt történelme iránt megnőtt. A megjelenő memoár irodalmat sokan kisérik figyelemmel. Szélskörü érdeklődést váltott ki a 25 éves évforduló alkalmából megjelent cikksorozat, rádió- és TV adások, melyek sok uj ismeretet adtak, hozzájárultak az ellenforradalom okainak, lefolyásának, következményeinek árnyaltabb megértéséhez. Segitette az eseményekben való eligazodást. Az ellenforradalom okai közül a tömegtájékoztatás információja alapján egyesek eltúlzottnak tartották a Rákosi-féle szektás-, dogmatikus vezetés exponálását. Többen vitatták Nagy Imre szerepét, csoportjának tevékenységét. Általában pozitiv dolgokat tudnak róla /1953-as tevékenységét;' Vass Zoltán emlékirataiból/, nem értik, miért volt áruló, és miért végezték ki. Az események ismeretszintje alapvetően befolyásolja a történelmi szemlélet milyenségét. ,?/ I vj / WPÜ'5'' -• VllMiii,! II .J MMMKIMBEHVBWflNMtSHMBKtm ‘BBNamtSBSSt&saSB&iaíi: '’z I
