Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1979-05-24

[ M • ' > - 8 -kiemelt témákat ós klasszikus irodalmakat, melyeknek feldolgozásával tovább kell lépni az oktatási párt határozat végrehajtásában. A káderképzésben ilyen kiemelt témák voltaki- A szocialista hazafiság és internacionalizmus.- A fejlett szocializmus kérdései.- A proletárdiktatúra elvi és gyakorlati kérdései. Ezekkel a témákkal a tananyag nyújtotta lehetőségeket kihasználva céltuda­tosabban és tervszerűbben foglalkoztunk. Emellett az egyes témákat direkt módon külön osztályfoglalkozások keretében is feldolgoztuk. E témák feldol­gozása során szerzett tapasztalataink a következők: ■, fe' fetefe/fe j I HAZAFISÁG ÉS INTERNACIONALIZMUS E témával való foglalkozás szükségességét mutatja mindhárom évfolyamon szer­zett tapasztalatunk. Az ujabb események a nemzetközi kommunista mozgalomban folyé vita és az ellenséges propaganda felszínen tartja, sőt időnkint élezi is az ezzel kapcsolatos problémákat. Oktató munkánkban visszatérően nehézséget okoz a hazafiság, a nacionaliz­mus, és az internacionalizmus fogalmának tisztázása. Nehéz a hallgatóknak különbséget tenni a hazafiság és nacionalizmus között a konkrét magyar vi­szonyok között. Élesen elitélik a más országokban jelentkező nacionalizmust, de pl. nem tartják nacionalizmusnak, vagy faji megkülönböztetésnek a cigá­nyok elitélését hazánkban. Elvileg értik és elfogadják a nemzeti áa nemzet­közi érdek egységéről szóló marxi-lenini tanításokat, de a gyakorlatban való alkalmazása igen sok problémát okoz. Látják és szükségesnek tartják az inter* nacionalizmust. Nehezebben értik meg ennek változó tartalmát, és egyes konk­rét helyzetben való megnyilvánulását. Pl. Vietnám által Kambodzsának nyuj- I tott segítség. /Véleményünk szerint ebben ós sok más esetben is a párt in­formáció gyengesége is közrejátszik./ E témának a hallgatókkal való megér­tetése - a nehézségek ellenére gyorsabb, mint az azzal való érzelmi és gya­korlati azonosulás. Ennek oka többek között az is, hogy többségük számára érthetetlen, hogy ezek a világosan tisztázott marxista elvek miért olyan nehezen érvényesülnek a szooialista országok gyakorlatában, a nemzetközi kommunista mozgalomban, A FEJLETT SZOCIALIZMUS KÉRDÉSÉVEL A II.-III. évfolyamon volt lehetőségünk foglalkozni. A fő célkitűzésűnk annak megértetése volt, hogy a fejlett szocializmus építése minőségi vál­tozást jelent a társadalmi fejlődés során. A marxi-lenini tanítások világo­san meghatározzák a szocializmus alapjai lerakásának ismérveit. Hallgatóink hasonlóan pontos, mérhető kritériumait igényelték a fejlett szocializmus­nak is. Ilyen kritériumok hiányában nehezen értették meg, hogy a szocialista országok sora a fejlett szocializmus építésének, mig a Szovjetunió a fejlett t szocializmus korszakában van. Haj I ! ‘ l fe -■ mm y? ! 5 i ‘ « 1 ’ ii i . i m \ Jw fi ti! i£'%í (tetefeíí te; i4 ■ • tej f|fi lé fl Líhv -fi i 'fl r

Next

/
Thumbnails
Contents