Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1979-05-24

í !

i I

* r I

I

2

Hozzászólások ;

Csikvári Jenő elvtárs:

Elmondja, hogy nincs meggyőződve: hogy legfontosabb kérdése a pártoktatásnak, hogy mennyien vesznek részt. A pártoktatásnak a tartalmi kérdéseit tartja a legfontosabbnak. Nehezen jutunk előre, hogy a tömegoktatásban jóizü viták legyenek. E munka nagyfokú koordináltsá- . got kiván, hogy mi a pártszervezetek gondja a tematikák összeállitá- I sánál, és mi az állami szervek tennivalója. Ebben is lényegesen előbb-l re kell lépni, az időbeni ismertetésben és tájékoztatásban is, ami ezzel összefügg. Hangsúlyozza, hogy ilyen benyomások alapján ebben az évben szervezettebb a munka, fegyelmezetteb a pártoktatás, az utóbbi évek erőfeszítéseinek van hatása.Minden oldalról azt a meggyőző erőt kell kihasználni, ami ezt az ügyet célravezetőén viszi előre.

Elmondja, hogy a GANZ-ban kb. ezer fő azoknak a száma, akik oktatásban vesznek részt, ebből 500 fő politikai, ennyi kb. a szakszervezeti oktatásban résztvevők száma is. A KISZ szervezet is szervez tanfolyamokat, és a polgári védelem törzsei is valamilyen politikai oktatásban résztvesznek.

Megemlíti, hogyha számszerű oldalról nézik a dolgokat, akkor megállapítható, hogy a dolgozók 60-70 %-a valamilyen oktatási formában résztvett. Azért tartja szükségesnek ezt a kérdést ilyen oldalról felvetni, mert köszönetét szeretne mondani az elvtársak segítségéért.

Simkó János elvtárs:

Elmondja,^ hogy a kér.PB. és a kér.KISZ Bizottság között - itt a saját j felelősségét is hangsúlyozza, - az ideológiai munkában nem megfelelő ' a koordináció. Sok segítségre lenne szükségük a propagandisták felkészítésében. 1979. junius 22-én tárgyalja az oktatás helyzetét a kér.

KISZ Bizottság, itt már ez a közös koordináció megfogalmazódik. Szeretné, ha ezen az értekezleten Ráczné és Szénásiné elvtársnő résztvenne.

Kádár István elvtárs:

Elmondja, hogy egy szépen, kulturáltan megirt jelentésnek tartja az anyagot. Jónak tartja, hogy nemcsak a pártoktatás számszerű adatai dominálnak, hanem azokkal a témákkal foglalkozik a jelentés, amely az oktatási év folyamán akár a tematikával kapcsolatban, akár a hallgatók vonatkozásában jelentkeznek. Továbbá egy sor olyan elméleti, ideológiai kérdések felvetése, ami Sz egész társadalmi életre politikai kihatása van, amelyek azt bizonyítják, hogy az oktatási forma akkor is imformációs csatorna lenne, ha nem akarnánk.

A statisztikai adatokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy ehhez még hozzá kellene adni elég sokat, hogy megtudjuk azt, hogy a kerületi párttagság mekkora része részesül pártoktatásban. A művészeti jellegű intézményeiméi nem ártott volna megjegyezni, hogy kikről van szó.

Amit néhány témakörnél a jegyzetekkel és a tananyag elavultságával kapcsolatban felvetnek az elvtársnak, az nagyon komoly dolog. Ezeket továbbítani kellene, ugyanis nincsen olyan témakör, amelyeket minden évben változatlanul ki lehetne adni.De itt tudni kell, hogy melyek azok a kérdések, amelyeket a hallgatók felvetnek. Kérdésként merül fel, hogy a hallgatóktól jövő információval mi lesz, hová jut, mi törvele, van-e visszacsatolás, mert minden kérdésre a propagandista sem tudhat válaszolni. Megnyugató, amikor az oktatási évet úgy zárjuk le, hogy a hallgatók megkapják a választ, még ha az nem is olyan, mint amilyet szeretett volna hallani.

3 -------------------------------------------------------------------------------------------------—----------------------------------------------J ^ |