Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1979-05-24
1 2 i • - 1 t A 10. oldalon van egy mondat, amit úgy lehetett volna megfogalmazni, hogy az elmélet és a gyakorlat nincs mindig szinkronban, - de nem 1 biztos hogy nem ezt kell megérteni. Ezt dialektikusán kell felfogni. Nagy kérdés, hogy a tanár hogyan tudja ezt megfogalmazni, mert a hallgatók ezt úgy vetik fel, hogy a szavak és a tettek közötti ellentmondás. Zavagyi La.ios elvtárs: Jónak tartja a jelentést, elfogadásra javasolja. Egyetért az előtte szólókkal, és úgy értékeli, hogy az elmúlt okta- , tási évben - a jelentésen túlmenően - előrelépés elsősorban a tartalmi kérdésekben történt. A pártszervezetek nagyobb gondot fordita- ! nak a foglalkozások megszervezése előtt a témaválasztásra. Törődnek azzal, hogy olyan témákkal foglalkozzanak, amelyek segitséget adnak a mindennapi gyakorlati munkához is. Szerencsés dolog, hogy - soksok kínlódás után - egyre inkább kezd elterjedni, hogy egyre inkább formának tekintik a pártszervezetek különböző oktatási formáit, és számontartják azokat az elvtársakat, akiket káderképzésre küldtek. A pártoktatás területén tartalmában és minőségében is javult a munka, a foglalkozásokon nőtt az aktivitás. Ehhez lendületet adott, hogy 3 szeminárium lehetőséget ad a pártszervezetnek arra, hogy alapfokú politikai végzettségnek ismerje el ezt a szemináriumra járást. Úgy lehet megítélni, hogy a tanulási fegyelem is ezzel összefüggésben javult, a hallgatók rendszeresebben készültek a foglalkozásra. Nagy eredménynek tartja, hogy a szemináriumokon ideológiai, politikai * kérdésekkel is foglalkoznak, és ezért kezdi a pártoktatás betölteni eredeti célját. A legutóbbi csoportos titkári értekezleten beszéltek arról, hogy me- 1 lyek azok az egyéb szervezeti kérdések, amelyekkel az oktatási év zárása és indítása kapcsán foglalkozni kell. Az elért eredmények mellett még sok gond is van. Vannak bizonyos ve- i szélyes gócok, amelyekre oda kell figyelni. Az egyik ilyen a spec. 1 tanfolyam témája, amelyek jók, de néha felvetődik egy olyan tendert- * cia, hogy olyan helyen is akarják szervezni, ahol nincsenek meg en! nek sem az anyagi, semy a személyi feltételei. A másik ilyen gondunk, hogy valahogy az indításnál többen vagyunk, ^ mint a zárásnál, és elég hullámzóan jön a lemorszólódás mértéke, keressük, hogy ki mennyiben felelős ezekért; mennyiben felelős a tananyag, a pártszervezet és a hallgatók. Azonban az utóbbi időben nem sok eredményt tudtunk elérni ezen a vonalon. Sokszor az aktivitás tartalmával kapcsolatban is van olyan, ami talán y gyerekes csínynek mondható; hogy a hallgatók elhúzzák az időt. Ezen a területen is, az eddiginél többet kell tenni. Ugyanilyen gondunk az információs kérdés is. Nem sikerült megvalósítani, hogy a pártoktatásokon felmerült gondokat, problémákat a párt- j szervezetek összegyüjtsék, és hasznosítsák a saját munkájuk meghatá- \ rozásánál. Szeretnénk, és törekszünk arra, hogy az információs csatornának legyen egy szerepe, hogy a helyi pártmunka milyenségét pozitiv irányba befolyásolja. Probléma a pártoktatás és a politikai oktatás összehangulása. Egyrészt azért, mert valahogy mi is úgy érezzük, hogy teljes képet soha > nem kapunk, mert a szervezett pártoktatáson túl a tömegszervezetben is\ folyik politikai oktatás, de vannak párttagok, akik olyan állami okta- 1 táson vesznek részt, azol politikai képzésben részesülnek. /:0 11; LMM te! f
