Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1978-03-16

k i ■

A KISz szerepe az eszmei, politikai, világnézeti nevelésben Igen változó hatású. Nagy gond, hogy általában a KlSz-tugok kezdeményezőkészsége, aktivitása hullámzó. Lelkesedésüket huzamosabb ideig nehéz fenntartani. A tanitás utáni összejövetelek, megmozdulások gyakran sikertelenek, céljukat nem érik el. Ezek az összejövetelek sokszor órtokezlet-jollogü megbeszélések, ezért nem elég változatosak. A középiskolás tanulók a város minden pontjáról járnak iskoláikba /sokan vidékről is. pl. Földes Szakközépiskola tanulóinak kb. 50 yo-a/,

11 akik csak utazasra napi 2-5 órát fordítanak. Ezért, ha a

KISz~foglalkozasok nem kapcsolódnának a tanításhoz, még nehezebb volna a megjelenést oiztositani. Egyetlen megoldás kínálkozik: az életkori kívánalmak szerinti, változatos,

« fiatalos foglalkozási, forrnák megtalálása és alkalmazása.

Érdekes és jellemző egyébként a KÖzépiskolás korosztályokon, hogy tudnak lelkesedni, ha rendkívüli feladatokra kell vállalkozni /pl. szolidaritási akciók, kerületi ifjúsági hét stb./ Fizikai munkát akkor végeznek szívesen, ha nincs abban üresjárat, látják az értelmét.

A KISz politikai oktatása a világnézeti nevelés egyik, hatékony eszköze lehetne. Sajnos a sokszor igénytelen vemnválasztás és a csekély érdeklődés jellemző erre. Pedig a fontos kérdésekben van véleményük a fiataloknak. Ismerik ós elismerik a munkásosztály vezető szerepet. A szocialista életmód negatív jelenségeit elitélik. A jogok és kötelességek összefüggése többségüknél a jog oldaláról kerül megközelítésre. Ez abból adódik, hogy látványos dolog a jogok kivívásáért fiatalos lendülettel harcolni. A kötelességeket pedig sokszor csak tudomásul kell venni. A társadalmi tulajdon megbecsülése belső igényükből fakad. Erre sok jó nevelési példa tapasztalható* pl. a Móricz Gimnáziumban, a Mező Imre kollégiumban sto.

Néha /pl. termelési gyakorlaton/ ezt nem g tapasztalják a felnőtteknél. A kapitalizmus megítélése náluk a fejlett tőkés országok viszonyaira korlátozódik, amit filmekből, rövid külföldi utazásból felszínesen alakítanak ki.

A tanulóifjúságot egyébként még számos kérdés foglalkoztatja / Románia, Kina, Albánia politikája, a hármáéin világ országainak nemzetközi tevékenysége stb./ Ezekből is kitűnik, hogy az általános iskolásokhoz hasonlóan a középiskolások is politikán általában nemzetközi kérdéseket értenek. Egyes gazdasági kérdések kivételével belpolitikai kérdések iránt kevés érdeklődést mutatnak. Mostanában, a belgrádi konferencia kapcsán, a fiatalok között ia divatossá vált az emberi jogokról beszólni anélkül, hogy eléggé megalapozott ismeretek es összefüggések birtokában lennének /pl. demokrácia-uintatúra,- proletárdiktatúra stb./ Meg nell jegyezni, még, ho..y felog a gimnáziumi tanulók körében növekszik a vallásos világnézetű cs vallásos gyakorlatot folytató tanulók száma.- 7 -I