Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1974-01-24
\ ' “7" , ‘ Igyekeznek rendszeresebbé tenni a pártcsoport értekezleteket. Nagy fontosságot tulajdonitanak annak, hogy a pártcsoport munka tartalmában, rendszerességében javuljon, mert a pártszervezetek tartalmi erősségét is javítja, eggyé kovácsolja a párt egységét. Elősegítheti a jé pártcsoport élet az egyéni beszélgetések állandóságát. Ha jobbak, rendszeresebbek a pártcsoport értekezletek, akkor a pártmunka színvonalára is pozitivabban hat. A taggyűlések helye, szerepe, problémája - azt hiszi ebben is sikerült előrelépni. Már az előkészítő munkában is többen vettek résztjobban és aktívabban. Nem egészen ért egyet a Csikvári elvtárs azon megállapításával, hogy "...fáradtabbak voltak a taggyűlések", ő inkább azt mondaná, hogy harcosabbak voltak. Színvonalában, tartalmában sokkal jobb volt, mint eddig. Sokkal inkább az adott, konkrét helyre jellemzően tárgyalták a \ témát. Jobban megfelel a helyi követelményeknek, hogy az ottani i taggyűléseken beszéljenek. A beszámoló taggyűlések témái is központiak voltak, de mégis tudtak helyi jelleggel mondani valamit. A jelentés 8. oldalának második bekezdés.ben irják: "...a beszámolóban teljes egészében az alapszervezet tevékenységével foglalkozhattak." Ez igazolja azt, hogy sikerült a központi elképzeléseknek és a helyi igényeknek is eleget tenni. Jobban ér| tik a taggyűlések helyét és szerepét a vezetőségek és a tagság is. Ilyen szemléletbeli és gyakorlati kérdés is, hogy végig kell gondolni - es talán az es évi egyik munkánk is lehet - hogy milyen a taggyűlések és a páitcsoportok egymáshoz való viszonya. A jelenségeket gondosan elemeznikell; abban szankciót kimondani nem lehet, hogy taggyűlés előtt, vagy után legyen a pártcso\ port értekezlet, ezt meg meg kell vizsgálni. A taggyűlések helyéről, idejéről, szerepéről az óv folyamán többet kell beszél| ni, hogy segítsük az alapszervi munkát. Az előző évek próbálkozásai nagyon kevés eredményt hoztak az ideológiai munkával kapcsolatban. A szocialista erkölcs, stb. - többet foglalkoznak a pártcsoportok, itt is nagy előre lépés történt. A pártvezetősé| get tovább kell lendíteni azon a téren, hogy a párthatározatoknak megfelelő legyen a becsülete. Nem mindig volt ez egyértelmű. Most már az alapszervezetek megértették ennek fontosságát, de általában a felsőbb pártszervezetek határozatait tekintik fontosnak, a saját határozataikat még’ mindig nem veszik figyelembe. Az év közi munka^és az emlékeztetők is igazolják eezt. Csikvári elvtárs - nagyon helyesen - szóba hozta, hogy a beszámoló taggyűlések nem a pártvezetőség munkájának beszámolását 4 jelenti, hanem az össztagság munkáját jelenti. A vezetőségen belüli kollektív munka és a vezetőség és a tagság közötti kollektív munka feltétlenül megerősödött. A jelentés lo. oldalán irják: "A beszámolót és a feladattervet, | vagy határozati javaslatot mindenütt elfogadták." Ez azt jelenti, hogy a közös vélemény benne volt. Végül, amiről még szeretne beszélni, ami jó dolog, hogy úgy tűnik az előző évekhez képest stabilizálódott a helyzet. Egy év alatt 9 esetben történt változás az alapszervi titkárok között. A 4oo-45o pártvezetőségi tag között 7-8%-os változás történt. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben munkahely változás is volt, | akkor azt mondhatjuk, hogy viszonylag stabil a vezetőség. Van értelme a pártvezetőség munkájának és van becsülete is. Egyre V- I I| X lm ~—u MMWKáKMH iSSfcSfeEÍU
