Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1973-04-05
W ' 'ró -Cpf- :r;\ ró' ró "f, ; ,'r ■ • V * ■ • ,;,Tr": ' -'-•' •''■ *- - tó ' ró’ / -‘ ■ * 1 _ 1 —— inni iiBMHBMI Tiií~ ~ > * - 7- -■«. Az ipari kutatóin!;esőtekben van ilyen érielomben kicsit nagyobb mozgás, az alapkutató intézetekben nics nagyobb mozgás,az emberek beálltak egyféle munkára. As igaz,hogy az emberek túl vannak terhelve az egyetemeken,de őt magát is megdöbbenti,hogy az egyetemről kikerült fiatalok mennyire önállótlanok ós iskolásak. Mert nemcsak az egyetemeken magasabbal: a követelmények,hanem az életben is ! A kitűnő diploma sem oldja meg mindig a kérdést. 3 válogatni kellene közöttük,de nincs az intézeteknek módjuk ei'rc. 8 bizony van egy pár olyan intézet,ahol a mos. meglévő középkorú állomány egy bizonyos szintet képvisel, ós nem látnak garanciát arra,hogy belátható idő alatt a fiatalok est a szintet eléri!:. Ilem lehet a le;.kiválóbbakat odavinni anyagi okok miatt. A tudományban óriási a versenyfutás világszerte, azt csinálni, azt birni kell ! Neki ilyen aggályai vannak a tudományos utánpótlás tekintetében,ezért kicsit fél tőle. Sokat panaszkodnak a műszerparkra, de azért azzal lehet kutatni,a pénz is kevés igaz,de azért igy is lehet kutatni,de néha a kutató "készülékében" van a limitáló faktor. Erről az Ő intézetükben is sokat vitatkoztak, megfelelő koncepciójú emberek sokat tudnak tenni.Az egyetemeken most nagyon részié„csen tanítanak, de nem alaposan. Van ösztöndíjrendszer központi is és intézetek által szervező„t,keresik a fiatalokat, az összeg szerény,de azért több mint ki.iii 0 M£ ■■ Hoz zászólásoz , észrevételek^ avujslatokj. ■ür.«. N agya : Az anyag sokoldalúan szedi össze a tőmát és a szóbeli kiegészítés érzékelteti azt is,hogy azért nem annyira világos,hogy tulajdonié.pen mit is kellene csinálni a szernél/zouisoknok. Nem ©/ászon tudják, .j ,y mit is kellene tenniük. Egyszer létrehozták s úgy tűnik most nem tudnak .elül: mit csinálni, mert nehéz különválasztani a szakmai és politikai nevelést hiszen van a veze ionok,a káderesnek is funkciója mindkettőben. Van itt bizonyos kis feszültség,arait fel kellene oldani. A jutalmazásnál a vezetet nem aszerint jutalmazzák,..ogy ü mit produkált,hanem a beosztottai. Gyakorlatilag ma már a személyzetis elsősorban nyilvántartási feladatokat lát el,a létszámváltozásokat jelenti,stb, úgy hogy kissé ködössé válik ez a fogalom. Van olyan 20 éve meglévő kis kutató in i é® t,vagy egység, aáol egyetlen párttag sincs. A szubjektivizmussal kapcsolatos dolgot nem véletlenül kérdezte és a ; "Tudománypolitikai Irányelvek" sem véletlenül adott olyan súlyt a demokratizmusnak. A minősitések 4 évenként történne::,do közben is adódik mindenféle : kiküldetés,tanulmányutak elosztása,jutalmazás,stb. Sokfelé biztos hogy megvan a régi szellem,hogy "te dicsérhetsz engem,én diesérgetlek té/cd",s nem lehet betörni bizonyos klikkekbe, ngy ezer fős intézetben az igazgatónak nagyon kicsi a befolyása a lcádcrmunkdra, ott .-inkább az osztályvezetőnek van. A kádermunka eredményes...ege egyik mutatójaként el lehet fogadni azt is, hogy hány párttá, ot neveltek ki. Nézi a kimutatásban lévő sz lmokat,az osztályvezetők 40 %a, a csoportvectők 10 ;„-a párttag,ez kisebb mint a kutatók párttag számaránya. Na minősitőttok között nézi,akkor nem egész 30% a párttag minősítettek száma. Mindebből nem érzi tükröződni azt,hogy a tudományos vezetők utánpótlásánál a politikai s emponíol: me. felelő súllyal vannak figyelembevéve. ./. j J7 _ J
