Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1969-01-09
r ^ ► ► \ t* - 3 -v ') Ságiné etnő: Az anyag elolvasása után kicsit pesszimista hangulata ; . lett, mivel több negatívum van felvetve mint amennyi pozitívum található. Amikor tárgyaljuk a párton belüli demokrácia helyzetét, ez elválaszthatatlan a centralizmus problémájától. Azok a hiányosságok melyek itt tapasztalhatók, a centralizmus fogyatékosságából is adódnak. Az anyag megállapítja, hogy a párttagság egyetért a Párt politikájával és ennek számtalan megnyilvánulása van. Azonban kétségkívül , vannak problémák is. Ezzel kapcsolatban a párt munkamódszerét vetné fel. Mikor nagy feladatok vannak, mindenki aktivizálódik, mindenkinek van véleménye. Mikor jönnek a szaka "szürke hétköznapok" ismét pangás tapasztalható. A munkamódszerrel kellene foglalkozni, megtanítani a pártszervezeteket, hogy a hétköznapokban hogy lehet a pártmunkát élénkké tenni. A taggyűléseken általában általános kérdésekkel foglalkoznak. Jobban kell igényelni, hogy a taggyűlési beszámolók konkrétabbak' legyenek. Biztositunk-e elég önállóságot az alapszervek' nek? Amikor leadjuk a feladatokat van-e szellős rész, ahová beilleszthetnének helyi feladatokat? Az instruktorokon keresztül segíteni kell az alapszervezetek munkáját. A vezetőségi beszámolókban mikor személy szerint mondták el a véleményt a taggyűlések aktivak és eredményesek voltak. Felveti a döntések előtti tanácskozás kérdését. A pártvezetőségek ne csak döntéseket vigyefeek a iHgpságxaiáx taggyűlés elé, hanem vigyék a párttagság ele egyes kérdésekben, hogy a döntés melyik módszerét tartják helyesnek; liiÉBaSwl v Szilágyi et: Az anyagban |®sratz±miiiÉBCS pesszimizmus tükröződik, s I ezen nem lehet csodálkozni, mivel van olyan alapszervezetünk, ahol ha megnézzük a párt-demokrácia helyzetét, valóban pesszimisták lehetünk. Ezt azonban nem lehet általánosítani. Felvetődött, hogy az alapszervezetek kezdeményezlek legyenek. Sok helyen örülnénk hat azt végrehajtanák amit felsőbb pártszervektől megkapnak. Az elhangzott javaslatokra visszatérnének, stb. [ Elgondolkoztató, hogy a pártdemokrácia hogyan érvényesül olyan alapszervezetekben, ahol 2 pártvezetőségi tag és legfeljebb még 2-3 párttag van, s a dolgozók létszáma sem haladja meg a 20 főt. Meg kellene gondolni, hogy a segítés módszere milyen legyen és mit kellene nekünk elsősorban tenni. A bírálat, önbirálat kérdésével kapcsolatban megjegyzi, nem abban látja az alapvető problémát, hogy a kritikai szellem' nem úgy fejlőf <dik mint mi szeretnénk. Ma is előfordul, hogy valamilyen formában megpróbálják megtorolni a bírálatot. A probléma, hogy a bírálatot nem követi a hibák kijavítása olyan mértékben, mint azt a tagság vagy a bíráló elfárja. Javasolja, hogy a vezetőségek részére szervezett tanfolyam anyagába ezeket a kérdéseket dolgozzuk fel. Horváth et: A Bizottságnak nem volt könnyű dolga. Van egy olyan <veszély, ahány párttag, annyifélekepen értelmezi a pártdemokréciát. Még egyik-másik bizottsági tagnál is tapasztalható hogy ném tudta mi tartozik ide, mert a jelentésben is szerepelnek olyan problémák amin vitatkozni lehet, hogy ide tartozik-e vagy nem. 1 ' I i XV{ I 1 I ./. ' i 8 p ' * lm : u
