Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1966-08-18
' . v i > u párí tagság ©rkölcsi, politikai arculatának olc zésénél. Pl. ■ szövetségi politika, a származás eltörlése. Többször azt hittük, hogy világos, mindenki érti és közben kisül, hogy .nem igy van. Nem tudom milyen arányban és módon, de ;;.z anyagot özekkel az elvi politikai kérdésekkel teljesebbé lehe éne tenni. ,'i \ Tinón ot: öleve számoltunk azzal, hogy az idekerülő részanyagok sok hiányosságot tartalmaznak. A szerkesztés feladata lesz az itt elhangzó észrevételek és a többi anyagommal való egyesítés alapján korrigálni a beszámolót, A párttagság„aktivitásúnak az értékelésére a VB még kitér, bár nem .egészen értek egyet azzal amit Roska et. fond ott. oz az anyag igy nagyon alkalmas, hogy a én.szám- ló fő gerincét adja. Valamennyi csaknem mind en lényeges kérdéssel egy-. t ; értek. Van egypúr észrevételem néhány megállapítással kapcsolatban. A 4. oldal ón a II. bekezdés - végén értékeli a z rlésok számát, mLszoy lag alacsony, évi 1$-18'fő. Az évi felvételek száma kb. 100 fő, ehhez visz/nyitva a- 18 nem túlságosan magas,•mégis elgondolkoztató ' y 18 fő megtagadja a Párttal való közösseget. .-ízt ; sz mot nen ala csongnak, hanem alóg jelentősnek tartó . éiz a szám az elmúlt időhöz viszonyitva növekedett. Azzal sem lehet egyetérteni, hogy ezek nem a párt politikájával nem értenek egyet, hanem betegségre, öregségre hivatkoznak. Az előző VB-n volt olyan, aki azért körte a kilépést, mert szakmai továbbhaladásában akadályozza a párttagság. Azok akik kilépésüket kérik, nagyobbrészt a párt poiiLibájával nem értenek egyet, csak nincs meg bennük a gerincesség hogy ezt meg is mondják. A jövőben jobban.kell foglalkozni azzal hogy kik,és miért kérik kilépésüket, A 7. oldalon szerepel egy lényeges mégállapitás. Egyeseknek másod állásra} tanulmányok Írására - által .bán amiből egyéni hasznuk Ml. van - minőig van idejük, de a társa; -.Imi munkára nincs. Nemcsak az a társadalmi munka, ha valaki agitációs munkát végez. Az is - társadalmi munka, ha jó tanulmányokat, :tr, vagy jó előadásokat 00-tart, áa is a társadalom vészére végzett munkának tekinthető. Az anyag talán inkább azt akarja kifejezni} hogy az- egyéni érdek és társadalmi érdek szembekerül egymással es nem mindig a társadalmi érdok kerül előtérbe. ríN Szerepel a j lent ősben, hogy e 'pár tsz:, rv. :-z-etek kevés gondot forii taaak a pártmunka elismerésére. Nem azzal van a probléma, hogy a pártszervezetek nem ismerik el eléggé a pártmunkát} inkább nem minden esetben kapján keg a szakmai állami vezetése részéről a segitsógot, A pártszervezet által fontosnak tartott tevékenységet a szakmai vezetés nem értékeli eléggé. A tennivaló elsősorban azzal kapcsolatos, hogy a szakmai, állami vezetés részéről is kap4 jón nagyobb megbecsülést a szükebb értelemben vett pártmunká is. 0;.V;« Egyetértek a tagjelölt felvétellel kapcsolatban azzal a megállapi tussal, hogy kétszer tárgyaljuk. Ritka kivétel, hogy akit tagjelöltnek felvettünk ne vegyük fel párttagnak, A pártstatisztika elemzésénél külön kellene értékelni a pozitív és'negatív megállapításokat, mert ezt egy kicsit össze van keverve, Növekedett a nők, a 40 even felüliek ás az értelmiség aránya. I Hogy a nők száma növekedőty annak lehet örülni, továbbá, hogy a pártiskolai végzettség és az értelmiségiek aránya, viszont hogy a munkások aránya csökken, az már nem egyértelműen örömteli esemény •. Külön kellene tárgyalni, hogy mit találunk jónak és mit nem.' • / • i S - ' ' ■■■■«_ | —4 | | I----------------------------------------------------------------------------------------------------------------mgmmm .
