Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1965-09-02
- 5 -lég kellene nézni azt is, hogy hányszor történt'mog, hogy valamit nem engedtünk megtartani, elhalasztottunk azért, mért az rossz volt. Ki ni óránál: a párttitkárok a pártvezetés kérdésével, nem • értenek dolgokat, még a 'beszámoló elkészi téliében is segitséget fiiunk, óz anyagban fel van vetve a.-.- * öntevékenység hiánya: ez megint csak a felkészültséggel k apcsolatos. Javasolom, - ha idő van még rá - a kérdéseket jobban felbontani és rendezni. Föl, Biz. is napirendre bűzi a párt belső életének kérdését, és akkor egy sor helyi tapasztalattal is rendelkezik a kerület mert ezek azok a kérdések, amelyekre, a jövőben pártvezetés szempontjából vissza kell térni. órai az anyagban Cél van sorolva jónak tartom, de jobb csoportosításban részletesebben kell a kérdésekkel foglalkozni. Roska et: irán yon gondolkodunk PB viszonylatban is, hogy milyen követelményeket kell teljesíteni-a taggyűlésnek, hogy azt lehessen rá mondani, hogy betölti szerepét. Ez alatt mit kell érteni? A vezetőte szerv alatt azt kell érteni, hogy meghatározza a feladatokat hosszabb időre, elfogadja a munkatervet. Ha beszámol a vezetőség ne csak hallgassák, hanem kritikailag értékeljék és véleményezzék azt és menetköz en kezdeményezően lépjenek fel. Ha ez meg van nagyjából azt mondhatjuk betölti szerepét. Körül kell határolni, akkor könnyebbé válik az értékelés is. Próbáljuk tisztában tenni ezeket a gyakran használt de nem mindig jól értelmezett tételeket. s'olnár et: A jelentés értékelését óimon et. határozta meg legjobban: Az anyag nem azt veti fel valójában arai az alapszervezetekben van, inkább ami lecsapódik az apparátusban. Elégé általánosítható a kevés megnyilatkozás a néma egyetértés és úgy látom, hogy valamiképpen elgg nagy az elfordulás a pártélettől, a mozgalmi munkától. Nem mondom afct, hogy minden esetben azért teszik, mert nem értenek egyet a párt politikájával, hanem rendkívül sok a tanulási téma, amiből profitálhat, látunk 60 párttag közül 40 tanul, de csak azért ennyi, mert nem tudunk többet beütemezni. Ezért rendkívül fáradtak, sokad felvetik, hogy te minden tagozaton tanultak már, miért kell nekik pártoktatásban is részesülni. Sokan nem értik meg, hogy csak ezek'birtokában lehet jól végrehajtani a párt- és gazdasági feladatokat. A kerületünkben általánosítható _ különösen a kutatóintézetekben - hűjének tartják azt aki aamxárk jobban értékeli apártmunkát, mint a pénzt és a többkeresetet. Megfelelő helyet kellene biztosítani ennek,e kettő valamiképpen elszakadt egymástól. Azokat a feladatokat, ' §§*||p amelyeket a párt meghatároz napjainkban - forradalmi átalakulást élünkszakmáját alaposan ismerő, jó szakoirib erekre van szükségünk minden területen. Már korábban rás foglalkoztam azzal, hogy egy kicsit elkallódnak a pártiskolát végzettek. Kérjük számon őket. 2-3 évig be vannak állítva funkcióba, utána elkallódnak, nem profitálunk megfelelően ezekből. Pártvezotőiégeink elégé tómaszegények, sablonosak, nem töltik be szerepüket. Véleményem szerint meghatározni a taggyűlés formáját nem lehet. Sajátos módon meg vau minden pártszervezetnek a jellege. Az is fontos milyen igénnyel lépnek fel a tagok. Ahol nincsen függetlenítvök párt■ titkár, ott túl vannak terhelve, bármennyire figyelembe is vesszük a szakmai munkát illetően, hogy a mozgalmi munkáját is el tudja végezni. Véleményem, hogy a pártmunkát kellene elsősorban a maga helyére r tenni. -/V________________________________________~_____________________________________I i ........................................... ■ .i-m"üÉÉUBrí é - - ...... tó _ 1— -— J * i \
