Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1965-09-02
I i rá • I ’> ' ■ — b — • \ liéci et: Kapcsolódva Molnár eivtárs hozzászólásához: tapasztalatai:k is azt 'biz onyitják - mint ami van a kutatóintézetek terén - a szólamai továbbtanulás követelménye mindinkább fokozódik bár itt tanulnak filozófiát „is, de ezt a gyakorlati politikai életbén nem használjál;: fel, ez a pártélet elhanyagolásának oka, a gyakorlati pár tétek munka nincs a„helyén, fém tartják fontosnak, mert minden a szakma. A szakmai képzés öncélúvá válik. Azt hogy nem végez i-ártmunkát, nem vetik különösebben a szemére, mert szakmailag képzi magát, ott helytáll• Itt kell , ff helyére tenni a pártmunkát. Várnainé elvtársnö: Elöljáróban a brigád tagjait ismertetem az elvtársakkal , akik' ennek az anyagnak előkészi üesében regit eltek. A ' | Könnyűipari Minisztériumból Pe'rovics etnő, GVM.-bői Cs abánó et. A körzeteket Ságiné etnő képviselte. Könnyebb lett volna a helyzetünk, ha külön pl. a minisztériumi, vagy a pedagógus stb. területek taggyűléseinek tapasztalatait gyűjtöttük volna csak össze. Azok a jelensó gek, amelyek a jelentésben le vannak rögzítve minden alapszervezetben te megtalálhatók• A munkatársak is megtárgyalták az anyagot és az ő tapasztalataik is benne vannak. A csoportosítással kapcsolatban.: az eredeti anyagban megjelölték külön a fejezeteket pl. "beszámoló" vagy"vita" . Ezt mi elhagytuk; de a fejezetek első sora jelzi, hogy miről van szó abban a részben. A vitában felmerült, hogy nem elég bátrak a jelentésben a következtetések, ha 1-1 területről hoztunk volna példát meg lehetett volna tenni, de ezek általánosak. A vitában elhangzottakkal ki fogjuk egészíteni a jelentést. Befelé fordulás van az alapszervezetekben, de ezt az anyag azért nem rögzítette, mert erről már korábbi VB ülésen foglalkoztunk és nem akartunk ismételni. A pártcsoportok munkájával is csak röviden tudtunk foglalkozni. A felszólalások foglalkoztak azzal is, hogy nem elég problematikus az anyag. Igyekeztünk ráirányítani a figyelmet néhány fogyatékosságra: tömegszervezetekkel nem foglalkoznak a pártszervezetek és a taggyüte lések; nem tűznek napirendre eszmei politikai kérdéseket; jellembelileg nem nevelik a tagságot; vezetőink félnek a kényesebb kérdéseket a tagság elé vinni és vázoltuk, hogy a határozat-hozatal, a napirendek kiválogatása terén milyen problémák vannak. Az igaz, hogy szélesebben és alaposabban kell ezt tárgyalni, de‘az volt a célunk, hogy 1-1 fő kérdésre rá irányítsuk a VB figyelmét. Egyetértek abban, hogy az anyag nem rögzíti, hogy mennyire töltik be, ’ • { vagy betoltik-e szerepüket a taggyűlések. Ezt általánosan megállapítani helytelen lett volna. Akkor, amikor termelési kérdésekkel foglalkoznak taggyűlésen akkor sokoldalúan foglalkozik a kérdésekkel, nevelik, serkentik a tagságot, de ugyanakkor, ha eszmei politikai kérdésről és a tagság jellembeli neveléséről van azé, már kevésbé tölti be szerepét. Általános megállapítani, hogy betöltik szerepüket nem lehet, mert vannak olyan alapszervezetek; amelyeknél segélyesek a taggyűlések, ezekre ezt mondani nem lehet. A taggyűlések szerepét sokoldalúan kell vizsgálni - milyen a légkör, a kritikai szellem stb. - Nagy segítség az anyag további összeállításához a VB elhangzott vitája", a kiegészítéseket be fogjuk dolgozni a PB elé kerülő anyagba. "2ráVT . Jk Lm____________________________________-j I
