Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1964-07-30
> r ': ^ «* ; ' N rr 7 ff}'*/ i , 'rí,' .' q 'A , ' m/, • ... .. ^ ’VR 'R/R technikai forradalmáról szóló anyagot non lőhet teljes egészében megtárgyalni, mert a kérdés túl sokrétű, a kiadott brossura szinvonala • pedig nen elég alapos volt ahhoz, hogy ezt elősegítse. | Speciális oktatás. A kerületben működő tudományos intézetek, kórházak és miniszteriális I irányitó szervek igényeinek megfelelően több alapszervezetnól folyt úgynevezett speciális oktatás", amelynek keretében a résztvevők több- i ' ^ nyire filozófiai kérdéseket vitattak meg. Voltak körök, melyek gazdasági, nemzetközi, illetve munkásmozgalmi anyagokat dolgoztak fel, I Ezek célja kettős volts- elmélyíteni és a saját szakterületen alkalmazni az egyetemen ós a pártoktatásban szerzett marxista-leninista ismereteket,- a párt napi politikájának népszerűsítése, az értelmiségi ré- 1 teg között végzett agitációs munka, a vitatott kérdések megnyugtató tisztázása. E kettős, de egymással szorosan összefüggő feladatot csak néhány alapszervezetnél tudták eredményesen megoldani és pedig ott, ahol nem ^ csupán - ós főleg nem.elsősorban előadásos propaganda folyt, hanem 1 rendszeres aktiv vita., így a Távközlési Kutató Intézetben Huszár elvtárs által vezetett konferencia, ahol minden alkalommal más-más résztvevők kiselőadását vitatták meg. ,/pl. dr.Korodi Albert beszámolója a tér és idő problémájával kapcsolatos legújabb filozófiai elnéletek- F ről, vagy Kollne.r Géza ismertetése "az oksag elve a fizikában" cinnelvagy dr.Szabó Viador előadása' a kvantumelmélettel kapcsolatos filozófiai problémákról./ Ugyancsak hasonló jellegű "vitákról" számolhatunk be a Külügyminisztériumban, az Agrokémiai Kutató Intézetben, a.Szőlészeti Kutati Intó, zetben, és a Központi Statisztikai Hivatalban. Bár az elmúlt évekhez viszonyítva előbbre léptünk ezen a területen, de mégsem tudtuk biztosítani ebben az oktatási formában teljes egészében az alaposabb felkészülést és a rendszerességet. Ezért a vita nen minden esetben annyira elméleti és elvi kérdésekkel foglalkozott, hanem inkább a témával • összefüggő praktikus kérdésekről folyt, ami nen igényelt alaposabb felkészülést. — I ■— V í te j
