Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1958-03-13

i - 3 -• 4 4 •amit a dolgozók joggal kifogásolnak. Különösen kirívó pl. Csákány elv­társnőnek a viselkedése, oki egyik alkalommal a bü.ffében• kihivóan azt mondta, hogy nem tudja honnan veszi elő azt a hiányzó 2o„ooo Ft,, ami a gépkocsijának a vásárlásához szükséges, olyan dolgozók között, akik havi 9oo-l,2oo forintot keresnek. Többen kifogásolták, hogy Moldcványi elvtárs a vezetőség egyik tagja, el­várná, hogy'neki köszönjenek előre. U igen zárkózott, zord magatartásu. Felvetették még azt is, hogyan lehetséges az, hogy '• ínklor Júlia, oki az ellenforradalom alatt azt mondta, hogy ő "olyan pártba nem lép be, ahol olyanok vannak, mint Kádár" és ma; bár csők a második taggyűlésen vették fel a Pártba, szemiháriumot vezet, ügy vetették fel, hogy lehet-e egy olyan szemináriumvezetőnek hinni, oki nagyon gyorsan változtatja az állás­foglalásét. A párt építésnek egy f másik problémája az, hogy a pártcsoport okát foglalko­zási ágak szerint szervezték. így van a művészeti dolgozók pártcsoportja, a műszáki dolgozók pártcsoportja, stb. Azt tapasztaltuk, hogy ez a meg­különböztetés kisebbségi érzetet vélt ki a műszaki dolgozókból a müvésze­­faA dolgozókkal szemben. Úgy gondoljuk, hogyha ezek a pártosoportok terü­letileg különböző helyen is vannak, mégis helyes volna, többször összevont pártcsoport értekezletet tartani, hogy ezt a feszültséget felszámolják, V. Eszmei politikai nevelés, kult u: politikai munka. Megítélésünk szerint a Vállalatnál-a Párt kultúrpolitikáját illetően szervezett nevelő munka nem folyik. Az elképzelhető, bogy egyesek - de ezek nagyon kevesen vannak •- egy szer-két. szer vitatkoznak személyileg kultúrpolitikánk egyes problémáiról, ennek a zom an a Vállalat egészét tekintve, nincs kihatása. Úgy gondoljuk, hogy a kultúrpolitikai munka elhanyagolása elsősorban ab­ból következik, hogy nem megfelelő a Vállalat vezetés módszere, oz elké­szített filmek bírálatát illetően. Az elmúlt héten megtartott ankéton kivül még nem fordult elő, hogy a Váll.lat által szinkronizált vagy fel- I iratozott filmet illetve annak mondanivalóját a Váll., latnál megvitatták I v<Lna, nem beszélve arról, hogy a szinkronizálás előtt nem kerül megvita-’■? .„sra a forgatókönyvek szövege. Ezen túlmenően persze szükségesnek tart­juk az olyan jellegű vitákat is, amelyek c Vállalatnál készült filmeken túl kiterjednek az általános kultorpolitikai témák megvitatáséra is. VI. A kuláspozicló problémája. , Ami a kulcspozíció kérdését illeti /elsősorban rendezők, dramaturgok/ az a megállapításunk, hogy: 1./ A filmek kiválasztását nem a Vállalat dönti el, /sem vétel, sem szink­ronizálás szempontjából/, hanem érré a célra létrehozott bizottság, amelyiknek Ujjhelyi elvtérs is tagja. Ebből következik, hogy nem a Vállalat vezetősége dönti el, hogy milyen filmet vegyenek meg és mit szinkronizáljanak, 4 2./ Azt, hogy a szinkronizálásra kerülő filmet melyik rendező kapja, ob­­, bán az igazgató, a Pártszerveze4- meghallgatása mellett, dönt, Ebből következik, hogy a politikai munkát jobban igénylő filmeket azoknak a rendezőknek tudják adni. akik elsősorban párttagok, másrészt azbk­­nak, akiket úgy itél meg a pártvezetés és r vállalatvezetés, hogy po­litikailag is eleget tudnak tenni o követelményeknek. Meg koll monda­ni azonban, hogy feltétlenül szükséges elsősorban a rend őzöknél ~ akiken leginkább múlik a film politikai mondanivalójának kidomborítása -| —­­i ••■www 4 I mm •i

Next

/
Thumbnails
Contents