Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1974-04-26
xSm feStáíl I f > I - 11 -széjjelnézni a házunk táján. Túl sokat kell visszatérni ezekre a dolgokra. A jelentés és a mellékletek bőven foglalkoznak a témával, de olyanok, hogy /talán nem olvasta át elógp alaposan - és bár kerületi lakos, talán nem ismeri annyira a kerületet/ ő is a "hogyan"-l hiányolja belőle. Úgy érzi, hogy nem eléggé kerület-centrikus az anyag. Egyetért a Simon elvtárssal a konkrétságot illetően. Lassan köhellyé válik, hogy munkásokat, nőket, fiatalokat a vezetésbe. Közben megszületett a határozat velük kapcsolatban. A munkasokaal kapcsolatban 1958-ban volt egy széleskörű vizsgálat, amelyben ő is részt vett, de egy csomó határozatban, problémában ma sem történt változás. A Váradi / elvtárs nagyon jól mondta, hogy a kerületi apparátusban kellene oly módon rendet tenni, hogy itt kellene először alkalmazni ezt a határozatot. Miért van az, hogy nagyon kevés a fiatal, nő, munkás vezetői funkcióba? A Mathézer elvtársnővel beszélgettek a szünetben - akit még fiatal lány korából ismer - ós véleménye szerint nem igaz, hog^ most kevesebb a rátermett fiatal, nő és munkás, mint régebben. 6 azt mondja inkább a felfogásban kell a változás, inkább azt hiszi az a baj, hogy túl nagy a követelmény a női vezetőre, mig elismerik és ez vonatkozik a fiatalokra is. Javasolja, hogy konretizálni kell dolgokat, nem lehet mindent általánosítani. Kapcsolódik a Horváth Gyula elvtárs azon felvetéséhez /amely kapcso* lódik a párt szövetségi politikájához is/, hogy nem kell feltétlenül megkövetelni a gazdasági vezetőtől, hogy kommunista legyen. Párton kivüli is kerülhet vezetői funkcióba - bármilyenbe, kivéve a pártfunkciót -, ha politikailag megfelelő ős nem kommunista. Nem kell a pártonkivüli mellé politikai biztost tenni, ez nem partizán szervezet. A követelmény, hogy a vezető politikai magatartása egybevágjon a párt politikájával. Rendkivül komoly kérdés és sokan- szóltak róla, hogy talán az apparátusról jobbat, szebbet kellene elmondani. Legalább 2o év tapasztalatából elmondhatja, hogy miért kapnak olyan nehezen embert a pártapparátusba. Sokszor kénytelenek kényszer megoldást alkalmazni, de ez egyik félnek se jó. Tehát, ha valaki 5-lo évre pártmunkára megy, közben szakmailag elmarad. Aztán jön a probléma, hogy mi történik vele, ha visszamegy. Ha valaki pártfunkcióból megy gazdasági területre nem fogadják sziveseh, mert azt mondják, hogy közben nem képezte tovább ilyen formában magát, tehát szakmaiig nem ért hozzá. Az, hogy mit jelent az, ha valaki pártmunkás - szavakkal elmondani nem lehet, tá ! azt konstatálni kell. Akik jó pártfunkciönáriusok, azoknak a szakmai követelést kell csak behozni, és mivel tátermett emberek be tudjál: pótolni a hiányt. Véleménye szerint két dolog teljesen eltűnt. Az egyik, hogy annak idején, az illető párttag odament, ahova küldték. A másik ilyen dolog, hogy valaki valamilyen áldozatot is hozzon. Amikor a VIII. kerületben dolgozott volt olyan munkatársa, akit elkért a termelőmunkából és az illető 1.5oo»- Ft-tal kevesebb fizetésért „eljött, hogy teljesítse a párt politikáját. Ez az áldozatvállalás teljesen kiveszett. Szerinte többet kell követelni egy kommunistától és az ilyen-olyan kifogásokat nem kell figyelembe venni. Ami a vezetői,„funkcióbeli cseréket illeti, csere van mindig. Ez nem az öregek és a fiatalok kérdése, ezt az dönti el, hogy valaki rátermett-e erre vagy sem. Korhatár nélkül az ügyet kell nézni és a rátermettséget, ez az egyedüli megoldás. Ezeket szerette volna elmondani, reméli nem tartják prédikációnak. ./. /z ll i ^------------------i