Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1974-04-26
mmmmmm • 1 ' 5 ' < 1 ■mmmmmmmimamm& W . ; ( . 9 ■ ' r ,. -2-» 0/0 j Kovács Ottó elvtárs: 00-tata. ára 0.0 0 Kedves Elvtársnők és Elvtársak! Mindannyian megkapták az 1. napirendi pont anyagát. Az előterjesztés/ a Budapesti Pártbizottság és saját tapasztalataik alapján történt. Szeretne„néhány összefüggést elmondani a KB. 1973* november 26.-i határozata „tükrében. Mi indokolta, hogy a KB. visszatért erre a témára és hogy ők is visszatértek. A szocializmus épitése egyre bonyolultabb lesz. Nagyobb lelkesedést és ügyszeretetét kiván meg. A párt szerepének egyre jobban ki kell domborodni. A káderpolitikai munka ezen alapul. Itt emberekkel foglalkoznak. 1967-ben született a legutóbbi határozat a kádermunkában és azóta jelentős változások történtek, tehát szükségessé vált azoknak a tapasztalatoknak a leszűrése, ami eddig történt, tehát ez indokolja a vissztórést. A X. kongresszus egyik fő feladata a káder- és személyzeti munka javítása. Végül az innáokok között szerepel, hogy az eddigi erőfeszítések és az eredmények nincsenek összhangban a KB. határozatban jelzett gondokkal, tehát nem oldották meg a feladatokat ezért szükséges a témát újból napirendre tűzni. A KB. ezeknek az ismérveknek a nyomán, továbbá a Budapesti Pártbizottság és mi is mérlegeltük az eddigi munkát és ez elmondhatjuk, hogy pozitív. Bátran mondhatjuk ezt, azért, mert a káderpolitika összhangban van a párt politikájával: hármas követelmény, pártonkivüliek stb. Ezek a dolgok a helyükön vannak. Helyesen alkalmazzák a pártonkivüliek beállítását. Fokozódott a párt irányiéi;: tó, vezető szerepe, javult a káder helyzet pártirányitási szerepe. „Mindezek megmutatják, hogy semmiféle változásra nincs szükség. A vezető emberek általában megfeleltek a pozíciójukra. Itt az a feladat, hogy személy szerint az egyes helyeken kell megvizsgálni ezeket. Hiba, - amit a KB szóvátett -: az apolitikusság, az összefüggések mellőzése, nem megfelelő politikai képzés. Kádereink egy része a közéletet elhanyagolja. A döntések társadalmi, politikai hatását, következményeit nem veszik figyelembe. Bírálta, hogy néhány vezetőnknél a szocialista magatartás nem megfelelő. Ilyen például: hogy sokszor mondják az elvtársak, hogy ők "a párt katonái", de ha máshova küldik őket, akkor már más funkcióba nem akar elmenni. A dolgozókhoz való viszonyuk sem mindig megfelelő. A törvényeket, rendeleteket előfordul, hogy megsértik.Előfordul, fesgy a harácsolás, a hatalommal valá visszaélés. Az igaz, hogy a vezetők döntő többsége megfelelt a pozíciójának, de nem mindenki. A X. ¥ J tá % kongresszus határozatait nem minden területen valósították „megmegfelelően. Az előbb említett vezetők leváltása nem történt me^' sem a pártszervezet, sem az állami vezetés részéről. Nem számszerüségről van szó, hanem polit/ikailag nem megfelelő. Melyek az alapvető problémák? Az első, hogy az dapelvek felfogásában, értelmezésében nagyon nagy a szubjektivizmus. Hibás nézetek is vannak. Az egyéni, a csoport és az általános érdekeket nem mindig hangolják össze, pedig ez nagyonis döntő szempont.„Ha egy felsőbb pártszerv azt mondja, hogy el kellene menni más területre, és az illető azt mondja, hogy nem, akkor „ebbe nem szabad belenyugodni. Mindig a közös ügyet kell tudomásul venni, és nem az egyéni, vagy a munkahelyi érdeket. Az sem helyes, ha az illető a vívódásait kifele is hangoztatja, ezt nem szabad. A rétegpolitikát megfelelően kell alkalmazni a káderpolitikában. Megfelelően kell gondoskodni, hogy megfelelő számban fiatalok, nők, tehetséges munkások eszten- ék _________ ta f: á
