Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1974-04-26
i i -3 -■fH dók folyamán funkcióba kerüljenek. A rétegpolitikán belül az alapvető a munkásosztállyal való foglalkozás, hogy egyre nagyobb számban kerüljenek vezetői posztra emberek. A szubjektivizmus: az olyan káderek, akik mindenre alkalmasak, pl. gyárigazgatónak ós párttitkárnak egyaránt. Á szubjektivizmus a legnagyobb ellensége a kádermunkának. Nagyon jónak kell lenni a kapcsolatnak a pártszervezet és az emberek között. Az "un. hármas elv".: sok hülyén statikusan szemlélik az el-9H g| vet, pedig az elvnek is változni kell az adott hellyzetben ós időben, a maga vonatkozásában kell a hármas elvet alkalmazni. Ez nemcsak az újakra vonatkozik, hanem a régiekre is. Nem szabad megsértődni, ha valaki már 2o-25 év múlva nem olyan megfelelő, mint előtte. Nincs kellően megalapozott véleménye a saját munkájáról. A „másik nagy terület a káder- és személyzeti munka ellenőrzése, párt- és állami ellenőrzése. Például 5oo/főből/ vezetőből 5 volt 3o éven aluli. A kerületi helyzet, hogy a 41 gazdasági vezetőből majdnem 5o% közeláll a nyugdíjhoz. Teljes korosztályok hiányoznak. Az ellenőrzés nem volt hatékony. Regisztráló jellegű a mi ellenőrzésünk. A káderpolitikánkban előfordult hibákért vezetőt még „nem vontunk felelősségre. Ez nem jó dolo^. Az esetek egy részében, a vezetők megítélésben a vezetői es a párt mérce nem azonos. A párt mérce magasabb. Az ellenőrzés nem „kellő alaposságát mutatja az is, hogy a hibákat akkor mondják meg, amikor valakit leváltanak, de közben nem. A szükséges centralizálást sem tudtuk megvalósítani, eléggé azétparcellázottan folyt ez a munka. Ha egyik kerületből a másikba kell valakinek menni, akkor már baj van. Pedig a Budapest elnevezés az összes kerületre vonatkozik nemcsak errevagy arra a „kerületre. Ilyenkor előtérbe kerül a lokálpatriotizmus. Baráti, rokoni, ismerősi kapcsolatok, ezek lassitják a káder- és személyzeti munka folyamatát. Milyen feladatok állnak előttünk? 1. A KB. 1973* november 28.-1 ülésén és az azt követő határozatával növelte az igényt a vezetők munkája iránt. A vezetőkkel szembeni politikai követelmények növelése, ez az elsődleges. Különösen„a vezetők tevékenységét kell meghatározni. Az állami, intézményi vezető, politikai vezető is. Nem lehet azt mondani, hogy az adott terület politikai hangulatáért csak a 1 0 pártszervezet a felelős,ő is felelős. A KB. határozata erősen aláhúzza,„hogy minden vezetőnek kötelessége, ho^y naprakészen, aktiv „közéleti szereplést f oldassanak. Mindenféleképpen ki kell állni a technokrata szemlélet ellen. A vezető magyarázza a párt politikáját és alkalmazza is. Ha ezt nem teszi, nem alkalmas a vezetői szerepre. A döntéseknél mérlegelni kell a társadalmi és politikai hatást. Ezen való vitatkozás nem bocsánatos bűn. Valamennyi vezetői állásra ki kell munkálni a politikai követelményeket is. Például továbbképzésben kell résztvenni. Magasabbra emelte a KB. ebben a határozatban a szakmai követelményeket is.Meg kell követelni, hogy az adott területen a mindenkori szakmai követelményeknek feleljenek meg. ■ { RQ, B . - ------------------------ ----------——----I íz . ”i^rái^tavítáf rfefe^^7Sfaféfo'te'¥ 4>^:v%l^?‘'Vte'":: -'" •
