Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1960-12
\- 6 -Egyfelől a kapitalizmus - és a szocializmus egymáshoz való arányitását mérem fel egyikben,és a másikban az antiimperialist. erők. és az imperializmus helyzetének az összehasonlítását mérem fel, és a háború és a béke mérlegének a különbözőségét mutatom be.röviden. A kapitalizmus és a szocializmus egymáshoz való viszonyulása tekintetében az 1957-os nyilatkozat kimondja, hogy a szocializmins az élet minden torén bebizonyítótta a ma ;■ fölényét a kapitalizmussal szembon, és a nerspek’tivo. . -továbbra is gy. zelmos. De az 57-os nyilatkozatban hiába keresünk ilyen mondatot, mint _ .a legújabb nyilatkozatban; hogy a emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé a szociálist, világrendszer lesz. Korunk fő jellegzetessége -- mondja a nyilatkozat - , hogy az emberi társa- . dalom fejlődésének döntő nyezőjóvó a szocialista világrendszer lett. S további részekben arról beszél, hogy a történelem jelenlegi alakulásának a leglényegesebb tényezője a szocializmusnál: az ereje, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi nemzetközi élet abba a szakaszba érkezett, amikor leegyszerüsitve azt lehet mondani, hogy a jelenkori történelem döntő irányitó tényezője a Szovjetunió, á Szovjetunió, a szocialista táborral együtt, az ant iimoeriali sta önökkel együtt, de ebben az egész együttesben a nemzetközi élet alakulásának a döntő tényezője,a Szovjetunió, nem olyan direkt értelemben, hogy bárhol,mindenütt és minden vonatkozásban az történik, amit a Szovjetunió akar, de olyan értelemben, hogy a nemzetközi élet erő-tényezői ma olyan arányban vannak e gymással, hogy a zovjetunió a nemzetközi erőtényezőkre való hatásával,Ándirekt hatások elérésével, lényegében döntően, határozza meg a nemzetközi élet alakulását* Az Egyesült Nemzetek Szervezete . • legutóbbi ■ közgyűlésén voltaképpen atekintetben, hogy miről folyjék vita ós a vita hogyan fojrj’ék, a Szovjetunió és a szocialista tábor volt már a kezdeményező és a döntő tényező, az antiimperialist- erők I és az imperializmus erőinek egymáshoz való viszonya. Az-57 -es nyi| latkozat is beszél a gyarrm ki rendszer bomlásáról, de még csak úgy, -mint amely sietteti z imperializmus összeomlásának folyamatát.'Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a legújabb nyilatkozat a * gyarmati rendszer bomlására egész külön fejezetet szentel, és azt, hogy a jelenlegi legújabb nyilatkozat az imperializmus összeomlását’ szinte egy lélegzettel ejti ki a gyarmati rendszer összeomláf sával, elekor itt is érezzük, hogy 1957-hez mérten a legújabb nyilatkozat a nemzetközi élet alakulásának ütemét hogyan mérte-fel. A harmadik.összehasonlítási pont a háború és a béke mérlege. Az 1957-os nyilatkozat foglalkozik ugyan már a'háborús veszély ^hárításának a lehetőségével, - de a nyilatkozat jelentős mértékben foglalkozik nz imperialisták új provokációs kísérleteivel és még az 57-os * nyilatkozatban nem jelenik meg a .háború végérvényes kiküszöbölésének, mint reális golitikai programnak a perspektívája. Az 196o-as nyilatkozat az imperialisták,háborús provokációit felsorolva arra a konklúzióra jut, hogy mind ezek a [provokációk odavezettek, hogy az imperialisták súlyos csapásokat szenvedtek. f M " > m ■ 1 -....-
